Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 39. kötet (297-300/a. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 39. (Budapest, 1909)

Messinger Simon: A csődönkívüli kényszeregyezség intézménye [299., 1909]

49 De ha most azt kérdezzük, hogy e hiányokat, a melyek nézetem szerint a csődtörvény fő hiányai, megszünteti vagy csak lényegesen csökkenti-e a csődön kivüli kényszeregyez­ség intézménye, akkor azt hiszem, hogy a mérleg nem fog activ egyenleggel zárulni. Megengedem, hogy a csődönkivüli kényszeregyezségnek megvan az az előnye, hogy az aka­dékoskodó hitelezőknek azt a törekvését, hogy a csőddel való fenyegetés következtében maguknak kedvezőbb kvótát érjenek el, megszünteti. De azt hiszem, hogy ez csak ugyanannak a hibának más szempontból való nézése. Azt méltóztatik mondani, hogy most egy hitelező képes csődbe kergetni az adóst. Az előttünk levő javaslat szerint egyetlen egy hitelező képes kényszeríteni az összes többi hitelezőket, hogy a cső­döt meg ne nyittassák és hozzájáruljanak olyan egyezségi kvó­tához, a mely az ő érdekükkel egyáltalában ellenkezik. Mél­tóztatik tudni, hogy az előttünk fekvő javaslat — és azt hiszem, ebben dr. Messinger előadó úr helyeslésével is talál­kozott — a hitelezők numerikus többségét nem kivánja meg a kényszeregyezség elfogadásánál, hanem csak az összeg szerinti többséget kivánja. És még hajlandó vagyok igazat adni dr. Messinger úrnak abban a kijelentésében is, hogy azok a többé-kevésbbé bürokratikus próbálkozások, a melyek­kel az összegszerű többség helyébe valami mást igyekeztek megvalósítani, nem valami nagy jelentőségűek. De épen az a körülmény, hogy ez a kérdés nem oldható meg kielégítő módon semmiképen, akár elfogadjuk a numerikus többséget akár nem, azt bizonyítja, hogy a kényszeregyezség behoza­talára viszonyaink nem érettek, Méltóztassék elgondolni azt az esetet, midőn egy nagy hitelező, pl. egy bank vagy oly hitelező, a ki a hitel nyúj­tásánál oly óvatos volt, hogy négy-öt kezest biztosított ma­gának és azt a bizonyos többséget, a melyet a javaslat a követelések összegszerűsége szempontjából megkíván, eléri, mondom, ez a hitelező esetleg azért, mert a kezesekkel szem­ben neki valami kedvezőbb megállapodása van — hiszen a már létező kedvezőbb megállapodások nem tángálják azon tilalmat, a melyeket a javaslat tartalmaz abban az irányban, hogy az egyezség keresztülvitetét nem szabad ily külön elő- 299 267 4

Next

/
Thumbnails
Contents