Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 39. kötet (297-300/a. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 39. (Budapest, 1909)
Messinger Simon: A csődönkívüli kényszeregyezség intézménye [299., 1909]
49 De ha most azt kérdezzük, hogy e hiányokat, a melyek nézetem szerint a csődtörvény fő hiányai, megszünteti vagy csak lényegesen csökkenti-e a csődön kivüli kényszeregyezség intézménye, akkor azt hiszem, hogy a mérleg nem fog activ egyenleggel zárulni. Megengedem, hogy a csődönkivüli kényszeregyezségnek megvan az az előnye, hogy az akadékoskodó hitelezőknek azt a törekvését, hogy a csőddel való fenyegetés következtében maguknak kedvezőbb kvótát érjenek el, megszünteti. De azt hiszem, hogy ez csak ugyanannak a hibának más szempontból való nézése. Azt méltóztatik mondani, hogy most egy hitelező képes csődbe kergetni az adóst. Az előttünk levő javaslat szerint egyetlen egy hitelező képes kényszeríteni az összes többi hitelezőket, hogy a csődöt meg ne nyittassák és hozzájáruljanak olyan egyezségi kvótához, a mely az ő érdekükkel egyáltalában ellenkezik. Méltóztatik tudni, hogy az előttünk fekvő javaslat — és azt hiszem, ebben dr. Messinger előadó úr helyeslésével is találkozott — a hitelezők numerikus többségét nem kivánja meg a kényszeregyezség elfogadásánál, hanem csak az összeg szerinti többséget kivánja. És még hajlandó vagyok igazat adni dr. Messinger úrnak abban a kijelentésében is, hogy azok a többé-kevésbbé bürokratikus próbálkozások, a melyekkel az összegszerű többség helyébe valami mást igyekeztek megvalósítani, nem valami nagy jelentőségűek. De épen az a körülmény, hogy ez a kérdés nem oldható meg kielégítő módon semmiképen, akár elfogadjuk a numerikus többséget akár nem, azt bizonyítja, hogy a kényszeregyezség behozatalára viszonyaink nem érettek, Méltóztassék elgondolni azt az esetet, midőn egy nagy hitelező, pl. egy bank vagy oly hitelező, a ki a hitel nyújtásánál oly óvatos volt, hogy négy-öt kezest biztosított magának és azt a bizonyos többséget, a melyet a javaslat a követelések összegszerűsége szempontjából megkíván, eléri, mondom, ez a hitelező esetleg azért, mert a kezesekkel szemben neki valami kedvezőbb megállapodása van — hiszen a már létező kedvezőbb megállapodások nem tángálják azon tilalmat, a melyeket a javaslat tartalmaz abban az irányban, hogy az egyezség keresztülvitetét nem szabad ily külön elő- 299 267 4