Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 39. kötet (297-300/a. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 39. (Budapest, 1909)
Messinger Simon: A csődönkívüli kényszeregyezség intézménye [299., 1909]
39 A mi azt a kérdést illeti, vájjon a többségi elv hogyan vitessék keresztül, e tekintetben a tervezet álláspontját helyesnek tartom, mert a kétharmad többség kellő garantia a hozott határozatok megfelelő volta tekintetében. A kisebbség védelme érdekében esetleg azt a concessiót lehetne tenni, hogy 20%-on aluli quota, vagy egy éven túli fizetési feltételek esetén az ajánlat félfogadása 3/* szótöbbséghez kötendő. Ugyancsak a kisebbség védelme szempontjából nem tartom elegendőnek, hogy a tervezet csakis a többségnek adja meg a jogot az adós vagyoni viszonyainak, a fizetés megszüntetését megelőző jogcselekvényeinek, vagyoni kimutatásának, a mérlegnek és az üzleti könyveknek megvizsgálását követelni. A 12. §. szerint a megjelent hitelezőknek tőkekövetelésük szerint számított Vg része jogosított a vagyonbukot- tól eskü kivételét kívánni. A kisebbség védelme szempontjából a könyvek megvizsgálását a megjelent hitelezőknek összeg szerint számított Vio részének kívánságára elrendelendőnek tartom, és pedig már a tárgyalás előtti szakban is. Ugyancsak Vio résznyi kisebbséget elegendőnek tartanék arra, hogy az adós státusára eskü kivételét kívánhassa. Már itt rámutatok azonban arra, hogy a rendes eljárásból átvett eskü helyett sokkal czélszerűbb volna az adós eskü alatti kihallgatása, hiszen az új polgári peres eljárás a formális eskü intézményét egyébként is el fogja törölni. Felfizetésképtelen adós tartozzék fizetéseinek beszüntetését a bíróságnál bejelenteni. A hitelezők a bíróság vezetése alatt összeülnek és bizottságot választanak, mely az adós cselekvő és szenvedő állapotát megvizsgálja és feltárja az insolventia okait. Ezután az adós a biró által meghatározott rövid határidőn belül egyezségi ajánlatot tesz. Ha ez elmulasztatik, megnyittatik a csőd, ha pedig az ajánlat előterjesztetik, a hitelezők bizottságának véleménye alapján az összeg szerinti többség határoz az ajánlat fölött. Ez a megoldás tehát minden fizetésképtelenségi esetnek már a kezdet stádiumában a bíróságnál való bejelentését kötelezővé kívánja tenni. Ezzel el volna érve, hogy nemcsak azok az esetek, amelyekben a hitelezők szervezeteinek (védegyletek, stb.) tagjai vannak érdekelve, hanem minden insolventia a hitelezők felügyelete és ellenőrzése alatt folynék le. Z57
