Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 39. kötet (297-300/a. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 39. (Budapest, 1909)
Messinger Simon: A csődönkívüli kényszeregyezség intézménye [299., 1909]
40 használható volna az eskü alatti kihallgatás esetleg a szavazati jog körüli vitás kérdések megoldására is. De a magam részéről még tovább mennék és úgy az eskü alatti kihallgatást, valamint a status és az üzleti könyvek megvizsgálásának hivatalbóli elrendelésére meg adnám a jogot a bíróságnak akkor is, ha ezt a felek nem kérték. A mi a követelések, illetőleg az azok alapján gyakor- landó szavazati jogok megállapítása körüli eljárást illeti, e tekintetben a tervezet kevés útmutatást ad. A 13. szakasz szerint az egyezségi ajánlat tárgyalása előtt a kiküldött biró felhívhatja a megjelent hitelezőket, hogy az adós által bemutatott jegyzékben felsorolt hitelezőknek követelései tekintetében netán fennforgó aggályaikat illetőleg kifogásaikat adják elő. A kiküldött bírónál a tárgyalás megkezdéséig írásban ügyvédi ellenjegyzés mellett vagy közjegyzőileg avagy biróilag hitelesített alakban benyújtott kifogások olybbá vétetnek, mintha a tárgyalás nyomán szóval terjesztettek volna elő. A 17. szakasz szerint a merőben alaptalan kifogásoknak költségben való marasztalás a következménye. A 14. szakasz szerint, ha a megjelent hitelezők a szavazásra jogosított összes hitelező tőkeköveteléseknek 8/io része ellen kifogást nem tesznek, a kiküldött biró az egyezségi ajánlatot nyomban szavazás alá bocsátja. A 19. szakasz szerint, ha az egyezségi ajánlat bármely okból nem bocsátható az első tárgyaláson szavazás alá, a kiküldött biró a jegyzőkönyvet bemutatja a bíróságnak, a mely a szavazati jogok kérdésében minden jogorvoslat kizárásával határoz. Ez a meglehetősen lakonikus rendezés a csődtörvény mintájára készült ugyan, azonban a magam részéről nem tartom kielégítőnek. A csődbeni kényszeregyezségben nem annyira fontos a szavazati jogok kérdésében a bíróság hatásköre, mert ott többnyire elegendő idő van a felszámolási tárgyaláson történt kifogásolástól egész a kényszeregyezségi tárgyalásig a bizonyítékok beszerzésére, esetleg a követelés perrendszerü érvényesítésére. A csődönkívüli kényszeregyezségi eljárás folyamán erre idő és alkalom nincs, mert nyomban a kifogásolás után a 258
