Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 39. kötet (297-300/a. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 39. (Budapest, 1909)
Messinger Simon: A csődönkívüli kényszeregyezség intézménye [299., 1909]
34 E tekintetben igen fontos érv az. amit javaslatunk indokolása felhoz. Mai nap a hitelezők némelyike meghiúsítja az adós egyezkedési törekvéseit aránytalan követelésével. Jogrendszerünk alapvető tétele, hogy az adós vagyona a hitelezők aránylagos kielégítésére kell, hogy szolgáljon, és hogy egyik hitelező sem szerezhet magának előnyöket a többi hitelezők rovására. Mihelyt meg lesz adva a mód, hogy csődönkívüli kényszer- egyezség köthető, a magánúton való egyezkedés a legtöbb esetben sikerre fog vezetni, mert az indokolatlanul akadályozó hitelezők, tudván, hogy végső esetben igénybevehető a csődönkívüli kényszeregyezség útja, le fognak mondani azon kísérletekről, hogy eltérő hányadokat és feltételeket követeljenek, tudván, hogy bírói eljárás mellett ez különben is lehetetlen. Ha a csődeljáfással nagyobb eredményeket lehetne elérni, mint a csődönkívüli egyezséggel, senki nem akadna, a ki a csődönkívüli egyezségi eljárást propagálná. Mivel azonban a csődön kívül létesíthető egyezségek aránytalanul előnyösebbek a hitelezőkre, mint a csődben elérhető eredmények (a statisztikára az idő rövidsége miatt nem térhetek ki): azért abban a kérdésben, hogy megnyit- tassék e a csőd, vagy nem, hogy tehát a csődönkívüli eljárással várható előnyökre essék-e a választás, vagy a csőd útján remélhető sovány quótára: a döntés kell hogy kivétessék az egyes hitelező elhatározása alól és a hitelezők egyszerű, esetleg qualifikált többségére bizassék. Még egy fontos ellenvetést szoktak felhozni a csődönkívüli kényszeregyezség ellen: és ez az, hogy ugyanolyan aparátusra, sőt ugyanolyan költségekre is van szükség, mint egy valóságos csődeljárásnál, és így nincs értelme annak, hogy miért történjék csődön kívül az, a mi csődben elérhető. Nézzük tehát a kétféle apparátust és költségeit. Mindenekelőtt elmarad a felszámolási tárgyalás, a mi átlag két hónapnyi időnyereséget jelent. Ez az időbeli nyereség még gyarapodik azáltal, hogy a közadós vagyonának értékesítése nem tartozik sem a hitelezőkre, sem pedig a 252
