Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 39. kötet (297-300/a. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 39. (Budapest, 1909)
Messinger Simon: A csődönkívüli kényszeregyezség intézménye [299., 1909]
33 módot adna «az adós üzletének fentartására». A csőd kény- szerliquidáczió, a mely az üzlet megszűnését és nem fen- tartását követeli meg és szerző nem is tud módot megjelölni arra, hogyan «biztosíttassék az adós személyes tevékenysége az üzlet részére» és hogyan folytathassa a tömeggondnok a közadós üzletét. Nem folytatható az üzlet még akkor sem, ha — mint Doroghi kartárs úr is kívánja'—nem ügyvéd lesz is a tömeggondnok, a jogi akadályoktól eltekintve, már csak azért sem, mert a csődtömegnek nincs hozzá való forgó tőkéje és mert a hitelezők nem engedhetik a csőd befejezését az üzletvitellel késleltetni, sem pedig a meglevő vagyont további üzletvitelben veszélyeztetni, hanem ép ellenkezőleg a csődügy gyors lebonyolítása mellett a meglevő vagyonból rájuk eső quota kifizetését sürgetve követelik. Már most ha igaz az, a mit még a csődön kívüli kényszeregyezségi intézménynek minden ellenzője is elismer, hogy a csőd bizonyos esetekben el nem kerülhető szükséges rossz: akkor mindent el kell követni a végből, hogy a csőd esetei a minimumra: a valóban elkerülhetetlenül szükséges esetekre szőri itassanak. Ha sem az adós, sem a hitelezők többsége nem tartja a csődöt a kibontakozás czéljából igazán szükségesnek, elkerülhetetlennek, nem szabad engedni, hogy a csődnyitás káros hatásai mégis előidéztessenek. Ma, ha az adós el is akarja kerülni a csődöt, ha a hitelezők túlnyomó nagy része is feleslegesnek és károsnak decla- rálja ezen ultima ratiót, a bíróság mégis kénytelen akár csak egy vagy két hitelező kérelmére is csődnyitó határozatával a túlnyomó többség jogos érdekeit sérteni. így rendelkezik egy-két hitelező számos hitelezőtársa vagyona és adósának egész existentiája felett, így kényszeríti az elenyészően törpe kisebbség a túlnyomó nagy többséget arra, hogy egyezségre ne léphessen. A csődönkívüli kényszeregyezségnek tehát az adja meg leginkább a létjogosultságot, hogy megszünteti egy-két hitelező domináló hatását abban a kérdésben, hogy nyittassék-e csőd, vagy létesíttessék-e egyezség, és ha igen, hogy minő egyezségi feltételek mellett kerültessék el a csőd megnyitása. 299 251 3
