Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 39. kötet (297-300/a. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 39. (Budapest, 1909)
Messinger Simon: A csődönkívüli kényszeregyezség intézménye [299., 1909]
2Ф de a tervezet nem viszi keresztül következetesen. Ki kellene terjeszteni általában minden olyan esetre, midőn az adós csalárd módon jutott az egyezséghez, bármilyen volt is az eszköze és minden olyan esetre, midőn valamely arra törvény szerint nem jogosított hitelezőjének kedvezményt adott, még ha nem az egyesség érdekében tette is. Az első csoportra példa valamely hitelező helyes lakczimének elhallgatása, hogy ne idézhessék meg a tárgyalásokra, a másodikra valamely rokonhitelező kedvezményezése, kit szavazati jog nem illet meg. Ugyanígy keveslem a tervezett nyújtotta büntetőjogi védelmet is. A tervezet szerint három évig terjedhető fogházzal és 2000 koronáig terjedhető pénzbüntetéssel és hivatal- vesztéssel büntetendő az, a ki abból a czélból, hogy az adósnak vagy magának vagy bárki másnak előnyt szerezzen, az egyezségi eljárásban koholt követelést érvényesít vagy ilyennek érvényesítésére más személyt használ fel; és két évig terjedhető fogházzal, valamint ezer koronáig terjedhető pénz- büntetéssel büntetendő az, a ki a hitelezők valamelyikének vagy annak beleegyezésével bárkinek abból a czélból, hogy a hitelező szavazatával bizonyos határozat hozatalához hozzájáruljon, pénzt vagy pénzértéket vagy más előnyt ad vagy Ígér, nemkülönben az, a ki az e czélra adott vagy Ígért pénzt, pénzértéket vagy előnyt elfogadja. Minél jobban mentesítjük az eljárást korlátozó alakszerűségektől, annál hathatósabb büntetőjogi sanctióval kell azt körülvennünk. Ezért tartom szükségesnek, hogy az adósnak minden oly cselekedete, melylyel mérlegébe, vagyonkimutatásába és hitelezői jegyzékébe hamis, a valóságnak meg nem felelő adatokat csempész, büntetés alá essék, mely minden bűnsegédére is kiterjedjen. Különösen a vagyonfelügyelő és az esetleges hitelezői bizottság bizalmi köre oly nagy, nyilatkozataiknak tüzetes tömegleltározás és felszámolás hiányában oly döntő súlyuk van, hogy ezeknek az adóssal való összejátszása ellen a legerélyesebben kell védekezni. Előadásom befejezéséhez közeledem és még csak egy kérdést óhajtanék érinteni. A fizetésképtelenséggel az anyagi csőd áll be és az egyezségi eljárás csak rövid átmenet, mely 242
