Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 39. kötet (297-300/a. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 39. (Budapest, 1909)
Baumgarten Izidor: Az új irányok a büntetőjogban [297., 1909]
12 a XIX. század felváltotta a XVIII. századot: úgy a társadalom és az egyén közötti viszony természetére vonatkozólag is az egyik szélsőség követte a másikat. Míg előbb a társadalom érdekeit teljesen háttérbe szorították az egyén autonómiájának feltétlen megóvása iránti tekintetek: úgy jelenleg a társadalmi szempontok az egyén lelki életének rovására érvényesülnek. A helyes középutat csak akkor fogjuk megtalálni, ha a társadalom fontos szerepének teljes méltatása mellett soha sem tévesztjük szem előtt azt az igazságot, hogy a társadalom az egyén érdekeit kell, hogy szolgálja és nem megfordítva. Mindaz tehát, a mi az egyén erejét túlhaladja és a minek keresztülvitelére a szövetkezés szükséges, a társadalom hatáskörébe esik. Ez utóbbinak mindig azt kell kérdeznie az egyéntől: «lehetek-e valamivel segítségedre», de nem rendelkezhetik az egyénnel, figyelmen kívül'hagyva annak jogkörét és érzelmi világát. A társadalom, mely az egyén útjában álló akadályokat eltávolítja, s megindítja a hadjáratot a betegség, a nyomor, az alkoholismus és a szerencsejáték ellen, csakis a criminalitást előmozdító külső körülmények elleni küzdelmet szervezi. В téren korlátlanul érvényesítheti befolyását és felfogását s megfosztván a könnyelműséget, az érzékiséget, a szenvedélyességet a kedvező alkalomtól és a kísértés csábító erejétől, az emberiség haladásának szolgálatában jár el. Mihelyest azonban a társadalom büntetni akarja azt, kit nem tudott visszatartani tilos cselekmények elkövetésétől: tiszteletben kell tartani az egyén erkölcsi felfogásai a büntetés természetéről és az egyén jogkörét szemben az állammal. Saját álláspontjából a társadalom a bűnösben mindig csak az antisocialis elemet látja, melyet javít, ha lehet és kiküszöböl, ha kell. Mit kíván az észszerűség, mi a czélszerű és hasznos teendő a bűnössel szemben ? A társadalom csak erre a kérdésre tud felelni. Eationalistikus alapjánál fogva más megkülönböztetésre nem is képes. Valamint a természet csakis a fajra, a társadalom csakis az összességre van tekintettel. A mi a fajtenyésztés fizikai értelemben, azt az élet egyéb nyilvánulásaiban meg akarja valósítani. Magasabb emberi typust akar létesíteni abban az irányban, a melyben a 12
