Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 39. kötet (297-300/a. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 39. (Budapest, 1909)
Messinger Simon: A csődönkívüli kényszeregyezség intézménye [299., 1909]
9 szüntetését az örökös is bejelentheti, nem következik az, hogy az egyezségi eljárást is igénybe veheti, mert a tervezet a fizetésképtelen hagyaték számára különleges felszámolási eljárást is tesz lehetővé. Míg egyrészről kívánatosnak mutatkozik az, hogy a tervezet szövege ne hagyjon fenn kételyt arra nézve, hogy az örökösöknek is joguk van a kényszeregyezségi eljárás megindítására, addig másrészről felmerül az a közelfekvő kérdés, hogy miért korlátozza a tervezet a felszámolási eljárást csakis a hagyatékra és miért nem ad módot az élő adósnak is arra. hogy hitelezőivel ezen az úton összes vagyonának átadásával, tehát egyezségi hányad megállapítása nélkül és mégis a csőd kikerülésével rendezkedjék? Miért ne választhatná a tisztességes lebonyolításnak ezt a módját az az elaggott és törődött adós, ki nem képes üzletét tovább vezetni? A hitelezők minden esetre így is jobban járnak, mint a csőd útján való lebonyolításnál. A tervezet nem követi a franczia törvénynek azt a rendelkezését, hogy az egyezségi eljárást csakis az az adós veheti igénybe, a ki fizetésképtelenségét legkésőbb 15 nap alatt bejelenti. Ez a legtöbb esetben a bíróságon kívüli egyezség teljes kizárásával volna egyértelmű, már pedig nem szabad az adóst annak lehetőségétől elzárni, hogy valamennyi hitelezőjével bírói közbenjövetel nélkül létesítsen egyezséget. Ha úgy az adós, mint a hitelezők érdekében minél tágabb körre óhajtom is kiterjeszteni a csőd elől mentesítő új intézményt, viszont még a hitelezők anyagi előnye kedvéért sem járulhatnék hozzá ahhoz, hogy azt a rosszhiszemű, csalárd vagyonbukott is igénybe vehesse. A tervezet taxatíve sorolja fel azon eseteket, midőn a kényszeregyezségi eljárás meg nem indítható. Ezen esetek egy részét némi módosítással a csődtörvényből vette át, jelesül azt, ha az adós mint szökevény távol van, ha kereskedő volt és törvényes kötelessége ellenére könyveket nem vezetett vagy ha könyvei oly rendetlenek, hogy azok alapján vagyoni állása és különösen tartozásainak mennyisége meg nem állapítható, végül ha már volt csőd alatt vagy kötött már kényszeregyezséget és azóta 10 év még nem telt el. Ellenben új kizáró eset az, ha alapos jelenségek forognak fenn arra nézve, hogy az adós a 2Í7
