Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 39. kötet (297-300/a. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 39. (Budapest, 1909)
Baumgarten Izidor: Az új irányok a büntetőjogban [297., 1909]
nek. És ha már a fizikai lét szempontjából bele kell törődnöm a sorsnak azon rendelésében, bogy tíz évvel ezután már nem fogok előadást tartani a «Magyar Jogászegylet»- ben: soha sem fogom helyesnek elismerni azt a statistikát, mely életkoromból és testi szervezetemből következtetést von az általam még elkövetendő súlyos bűntett valószinűségére. Ily értelemben a tudományos megbízhatóság minden feltételének híján van a bűntettesek osztályozása természettudományi alapon tekintettel a jövőben elkövetendő büntetendő cselekményeik valószinűségére. Ez úton legfeljebb a bűntettek keletkezésére kedvező föltételeket állapíthatjuk meg, de nem azok okait, s a ki másként fogja fel ugyanabba a hibába esik, mint az, a ki a napsugárból és az esőből szármaátatja a növényt és a fát s nem a csirából és a magból. A büntetés összekapcsolása a tettes jövendőbeli magatartásával a találgatásnak és a legjobb esetben egy valószínűségi számításnak eredménye. II. Ha az egyén felelősségének kikapcsolása a bűnösség fogalmának elejtése és a megtorlás helyettesítése a megelőzéssel közös jellemvonása a modern büntetőjogi iskoláknak: belső különbségük abban nyilvánul, hogy a természeti okok helyett, vagy azok mellett a criminalitást társadalmi okokra vezetik vissza, és ily módon a fent körülírt osztályozás kiegészítését találja egy csoportosításban, mely a pauperismus, az industrialismus, az alkoholismus és a prostitúcióra mind meg annyi forrásra vezeti vissza a bűnözés árját. A büntetés nemét és mértékét illetőleg pedig valameny- nyien a társadalmi érdeket az egyéni érdek rovására szolgálják. Az egyén érdeke, hogy csakis a részéről elkövetett cselekmény súlya és saját bűnösségének foka szerint büntessék. A társadalom viszont a büntetés által közveszélyes egyénektől akar megszabadulni. E két kör nem fedi, hanem metszi egymást. Míg azonban az eddigi büntetőjog a két érdek helyes összeegyeztetésén fáradott: eddig az új iskolák társadalmi álláspontjuk képviseletében az egyéni szabadság követelményeit figyelemre sem méltatják. Ebben is megnyilvánulását látom a korunkban túlsúlyra jutott világnézetnek. Valamint a spiritualistikus és materialistikus felfogás egyoldalúságában 11 и
