Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 39. kötet (297-300/a. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 39. (Budapest, 1909)
Messinger Simon: A csődönkívüli kényszeregyezség intézménye [299., 1909]
4 perek csaknem halhatatlanok«, viszont a franczia csődstatisztika a liquidation judiciaire behozatala előtt 8—10 évnél régibb csődökről számol be. Nálunk, a hol az egyes biróságok tinta-, toll- és madzag-fogyasztásáról oly pontos és kétségen kívül értékes kimutatások készülnek, nincsenek hivatalos adatgyűjtések, melyek alapján megállapíthatnék, hogy a csődök lebonyolítása mennyi időt vesz igénybe és mekkora hányadot juttat a hitelezőknek, mennyire rúgnak a bejelentett követelések és mekkora cselekvő vagyon szolgál azok fedezetére, mennyi a csődvagyon beszerzési és mennyi annak becslési értéke, mit eredményez a csődtömeg értékesítése és mennyivel apasztja ezt az eredményt az eljárás költsége? De azért állnak rendelkezésünkre bizonyos, habár más vonatkozású adatok, melyek nem minden tanulság nélkül valók. Ha az igazságügyminiszter jelentésében azt olvassuk, hogy 1907- ben 2071 csődnyitási kérvény érkezett be, de csupán 519 esetben nyitották meg a csődöt, akkor ebből a számarányból még a csődbíróság által elutasított kérvények figyelembevétele mellett is azt kell következtetnünk, hogy az esetek túlnyomó nagy részében a csődnyitási kérvény beadásának czélja nem a csőd megnyitása, hanem az egyesség kierőszakolása. A csőd romboló hatását ismerve, ijesztgetnek vele intra muros et extra. Ezzel fenyegeti a hitelező adósát, midőn a csődnyitási kérvényt beadja, de csak tárgyalás kitűzését kéri akkor is, a mikor a csődöt azonnal meg lehetne nyittatni. És ezzel fenyegeti az adós hitelezőjét, midőn körlevelében a felajánlott egyezségi hányad elfogadását indokolja. Nem ok nélkül fenyegetik egymást, mert a csőd megnyitásától adós és hitelező egyaránt félnek. Egyaránt tudják, hogy a csőd megnyitásával az egyezség lehetősége ijesztő módon csökken. 1906. év végén 701 csőd volt folyamatban, melyekhez 1907. év folyamán még további 519 megnyitott csőd járult és ezen, összesen 1220 csőd közül 1907-ben csupán 50 szűnt meg a hitelezők beleegyezése vagyis bíróságon kívül létrejött egyezség folytán és csupán 7 kényszeregyezség következtében. A csőd megnyitása után tehát az egyezségre való kilátás mintegy 5%-ra száll alá. Az egyezség kapuja úgyszólván végleg bezárul, a mint a csőd kapuja ki22-2
