Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 39. kötet (297-300/a. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 39. (Budapest, 1909)
Messinger Simon: A csődönkívüli kényszeregyezség intézménye [299., 1909]
5 nyílik. És ez a kapu nagyon sokáig marad nyitva. Az említett 1220 csőd közül 1907. évben 127 csődöt szüntettek meg vagyon hiánya miatt, 57-et egyezségileg, 19-et más okból és a fenmaradó 1017 esőd közül csupán 202 esetet fejeztek be 1907-ben a csődvagyon felosztásával, ügy látszik tehát, — és ezt az egyes esetek nagy részében szerzett tapasztalat is igazolja — hogy rendszerini több esztendeig tart, mig a végig lefolytatott csődeljárás nálunk eléri célját vagyis a leltározott vagyon értékesítéséből származó csődjutalékot a hitelezőkhöz eljuttatja. Hogy ez a jutalék átlag mennyit tesz ki, ezt megfelelő statisztika hiányában nincs módunkban megállapítani. De felvilágosítást nyerhetünk az osztrák csődstatisztika adataiból, melyeknél a mieink bizonyára nem kedvezőbbek. Ausztriában a felosztással befejezett csődökben 1901. évtől 1903. évig a bejelentett és elismert követelések összege kitett 95.857,842 koronát, ezzel szemben a leltározott cselekvő vagyon becsértéke 76.791,249 korona volt, melynek értékesítése folytán 50.164,436 korona folyt be, de ebből a jelentékeny összegből csupán 15‘342,926 korona osztatott föl a csődhitelezők között. (Lieblich, Der Zwangsausgleich ohne Konkurs 1906. 34. 1.) A csődhitelezők kielégítésére szolgáló csődvagyon tehát még a nagy veszteséggel végbemenő értékesítés után is mintegy 52%-nyi hányadra lett volna elegendő, de a csődköltségek és előnyös tételek ezt a tekintélyes csődhányadot mintegy 16%-ra szállították alá. Tudvalevőleg nálunk az ily hányadot eredményező csődöket a legjobb kategóriába szokás sorolni, melylyel vajmi ritkán van szerencsénk találkozni. Bizonyos, hogy a csődeljárás nálunk is, másutt is gyökeres újításokra szorul, de még a legmerészebb átidomítás sem foszthatja meg teljesen értékromboló hatásaitól. Midőn immár a harmadik évtized végét taposó csődtörvényünket alkották, a csődbeli kényszeregyezségben vélték feltalálhatni a keresett orvosszert, de a tapasztalat azt bizonyította, hogy ezt az intézményt a gyakorlat csak elenyésző csekély mértékben vette igénybe. Ennek oka pedig az, hogy a csődbeli kényszeregyezség már post festum jön, olyan időben, midőn a csőd megnyitása, a tömeg leltározása, az üzlet folytonossáПЗ
