Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 39. kötet (297-300/a. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 39. (Budapest, 1909)
Baumgarten Izidor: Az új irányok a büntetőjogban [297., 1909]
10 kérdés és lehetetlen feladat. Az egyén jelleme változó tényező, mely jövendőbeli elhatározások tekintetében biztos tájékoztatást nem nyújt. De ismeretlenek előttünk a viszonyoknak concret alakulásai, melyeknek a cselekmény elkövetése ép oly lényeges előföltétele, mint a tettes lelki indulata. Valamint pedig egy számvetés nem lehet helyes, mely nem vág össze a próbával: úgy a természettudományi alapon álló modern iskolákat zavarba hozza saját felfogásuk, mihelyest az állítólagos természeti esemény megjóslására kerül a sor. E zavarukban az új irányok is azon módszerhez fordulnak, melylyel az emberi fejlődés rythmusa és törvényszerűsége mutatható. A criminalitás számszerű hullámzását kapcsolatba hozzák nem ugyan a cselekmények különböző lelki rugóival, hanem a tettesek fizikai állapotával, és a fiatalkorú és nem fiatalkorú, erős és gyenge, normális és degenerált, egészséges és beteg közötti megkülönböztetésből indulva ki, a bűnösöket osztályozzák, a szerint mint fejletlenségük, ellent- álló képességük csekélysége, pathologicus, fogyatékos vagy pervertált természetük maga után vonja a bűnözési hányad kedvezőtlen eltérését a rendes esetekből. így váltja fel a clas- sificatio az individualisatiót. A statistikai felvételek azonban csak átlagot szolgáltatnak, átlagos egyén pedig nem létezik: csak abstraktio. Ha megbízható statistikai összeállítások szerint 30—34 éves ember átlag még 33 évig, 50 — 52 éves még 20 évig él; ha bizonyos, hogy a 11. és 15. életév között legkisebb az elhalálozás veszélye, mely ettől az évtől kezdve fokozatosan emelkedik, úgy hogy a S0 éves aggastyán életesélyei már oly csekélyek, mint a hatodik hónapban levő csecsemőé: lehet-e ebből egy bizonyos korban levő ember életképességére már csak távolról is megbizható következtetést vonni ? Egy bizonyos házasság sorsára világot vet- e a válási statistika ? A typikus egyén, melyet a Quetelet-féle moyen hőmmé képvisel, egészen más mint az élő individuum. Bármilyen helyesen cselekszik tehát a biztosító intézet, mely halálesetek statistikájára alapítja biztosítási politikáját: a biztosított egyén élettartama még más tényezőktől függ, mint a milyenek a halálozási arány kiszámításánál in abstracto figyelembe vétet10