Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 39. kötet (297-300/a. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 39. (Budapest, 1909)
Pap Géza: Az új ipartörvény-tervezet jogi főkérdéseinek jogászegyleti tárgyalása. II. Füzet. Az ipari bíráskodás [298., 1909]
86 Mily fontosak és pedig elméleti alapon talán fel sem ismerhetőleg jelentősek egyes, csekélységeknek látszó rendelkezések, élénken megvilágítja a franczia munkaügyi hivatal jelentéséből vett következő adat: Egyes franczia ipari bíróságoknál az a gyakorlat fejlődött ki, hogy a munkás panasza alapján kibocsátott idézést maga a munkás kézbesíti a bepanaszolt munkaadónak. Ellenben más ipari bíróságok helyesebbnek tartották, hogy ezzel a feladattal ne terheljék a munkást és ezért postai úton küldik az idézéseket. Mi lett az eredmény? A párisi szövőipari bíróságnál, a melynél rendszerint nem a munkás kézbesíti az idézést, az ügyeknek csak 14% -a, a fémipari bíróságnál pedig úgyszólván egyáltalán nem szűnik meg a per a bíróság eljárásának megkezdése előtt. Ellenben azoknál az ipari bíróságoknál, a melyeknél az idézéseknek maga a munkás által való kézbesítése van gyakorlatban, így az építőipari bíróságnál a keresetek 31%-a, a vegyészeti ipari bíróságnál a keresetek 27%-a békés rendezést nyer, még mielőtt a bíróság egyeztető osztálya (bureau particulier) azt tárgyalás alá venné. Az említett jelentés ebből a tényből azt következteti, hogy a kézbesítésnek a munkással való teljesíttetése nemcsak a kézbesítés megtörténtének bizonyítékát szolgáltatja, hanem ennél nagyobb jelentőségű az az eredménye, a mely szerint előmozdítja a felek találkozását és ezzel azt, hogy ügyüket megbeszélve, kölcsönös megértésre és egyes- ségre jutnak, a nélkül, hogy ügyükkel a bíróságnak tovább is kellene foglalkoznia. Dr. Besnyő Béla ügyvéd úr a javaslatból bizonyos bizalmatlanságot olvas ki a jogászok, különösen pedig az ügyvédség ellen. Megvallom, én a bizalmatlanságot egyik irányban sem látom és a nélkül, hogy a t. tagtárs úr meggyőződése iránti köteles tiszteletet sérteni akarnám, arra kérem őt, óvja meg saját tisztelt személyében az ügyvéd túlérzékenységének befolyásától a jogászegyleti tag pártatlanságát. A jogász ellen való bizalmatlanságról nem lehet szó, a mikor azt látjuk, hogy a bíróság vezetését és a döntést a jogtudó bíróra kívánja a javaslat ruházni. De az ügyvédek ellen való bizalmatlanságot sem tudom felismerni, a mikor 100
