Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 39. kötet (297-300/a. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 39. (Budapest, 1909)
Pap Géza: Az új ipartörvény-tervezet jogi főkérdéseinek jogászegyleti tárgyalása. II. Füzet. Az ipari bíráskodás [298., 1909]
79 ennek megfelelő alkalmazotti egyesülést hiába keresünk a tervezetben. Többen: Vannak alkalmazotti egyesületek is a tervezetben szabályozva! Dr. Besnyő: Igaz, de ezek nem kötelező érdekképviseletek, ezek, egyesületek, a melyeket alkothatnak az alkalmazottak, de nem kötelesek alkotni, és ha alkotják is, az alkalmazottak nem kötelesek azokba belépni. Szóval, míg vannak főnöki testületek, a melyekben az összes érdekelt főnökök bent vannak, addig ilyen alkalmazotti testületek nincsenek. Nem tudom tehát, hogy fogják az alkalmazottak ülnökeiket megválasztani, mely alkalmazottak és illetve mely alkalma- mazotti formatiók lesznek erre hivatva? Az előadó úr tanulságos és érdekes ismertetésében első sorban azt hozza fel a jogászi bíráskodás ellen és illetve a tervezet laikus birósága mellett, a miket a laikus biró kérdésének megvitatásánál mindig hallunk. Azt mondja, hogy ez ügyek nem birják el a szakbíró jogi dogmatismusát. Kimutattam, hogy ép ez ügyekben a magyar szakbíróra mindent rá lehet fogni, csak a túldogmatismust Dem. Kiemeli a szakbírói eljárásban a perjog formalismusát, a polgári per hosszadalmas voltát és drágaságát.. . azok után, a miket elmondani bátor voltam, azt hiszem, felesleges ez érvnél im- morálni. Ez érveknél azonban sokkal érdekesebbeket is talál az előadó úr. Az egyik az. hogy az ipari bíróságok mellett rendkívül sok az egyezség, a mint ezt Németország példája mutatja. Ezt szívesen concedálom, a laikus ülnökök rákényszerítik a feleket az egyezségre, csak hogy nekik Ítélkezniük ne kelljen. Csakhogy egyrészt az egyezségek folytonos megkísérlése a járásbirósági eljárásban is keresztülvihető, másrészt pedig ha az egyezség nem sikerül, mégis csak kell ítéletet hozni, erre pedig jobb a jogászbiró, mint a laikus. Végezetül pedig a bíróságok jósága nem az egyezségek, hanem a jó Ítéletek számától függ. Az egyezség kibúvó az az ítélkezés alól, és mellette a gyengébb jogigénye mindig sérelmet szenved. Hogy nálunk annyi alkalmazotti jogigény kerül per alá, annak eddigi eljárásunk hosszadalmassága az 93
