Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 39. kötet (297-300/a. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 39. (Budapest, 1909)
Pap Géza: Az új ipartörvény-tervezet jogi főkérdéseinek jogászegyleti tárgyalása. II. Füzet. Az ipari bíráskodás [298., 1909]
80 oka, a birtokon belül levő munkaadó nyugodtan perelteti magát, az eljárás hosszú, és nem ő, hanem az éhes alkalmazott kénytelen előbb beadni a derekát, vagyis az erre spekuláló főnök elléri a legtöbb esetben azt, hogy az igényét érvényesítő alkalmazott idővel kevesebbel is beéri, mint a mi neki jár. Ha ezt a spekulatiót az eljárás gyorsítása lehetetlenné fogja tenni, akkor nálunk is kevesebb lesz az ilyen per és könnyebb lesz a bírói eljárást megelőző egyeztetési kísérlet, gyakoribb annak sikeressége. A másik igen tetszetős érve az előadó úrnak a laikus és illetve vegyes ipari bíróságok mellett az, hogy ime a német statisztika azt mutatja, hogy az ilyen bíróságot sokka nagyobb mérvben veszik igénybe az alkalmazottak, mint a munkaadók. íme, úgymond, ez annak a jele, hogy e bíróságok gyakorlata kedvez az alkalmazottaknak. Az előadó úr téved. Nem ennek a jele az. Ez csak annak a jele, hogy az ipari bíróságok hatáskörébe tartozó ügyeknek 80—90 százalékában az alkalmazott a felperes, természetes tehát, hogy ő veszi igénybe nagyobb mérvben e bíróságokat épúgy, mint a hogy ez ügyekben a mi járásbíróságainknál is ő veszi ugyanezen okból nagyobb mérvben igénybe. A külföldi példákra való hivatkozás sem bizonyít a tervezet mellett. Ausztriában, mint a hogy az előadó ártól hallottuk, nem kell feltétlenül ülnök, a felek lemondhatnak róla, Németorszában pedig az ilyen bíróságoknál nincs jogász, vagyis teljesen laikus az Ítélkező tanács, a mi mindenesetre következetes szabályozás. A miket ezzel szemben és illetve a jogászi elem belevonása mellett hoz fel az előadó úr, az mind a tiszta jogászi szakbiróság mellett szól. Fodor táblabiró úr szintén állást foglal a laikus bíróság ellen és a jogászi szakbiróság mellett, mindazonáltal elfogadja a tervezet felemás szülöttjét, a specialis bíróság felállítását — Horvátországra való tekintettel. A mint felszólalásom elején bátor voltam constatálni, milyen divat nálunk jogi kérdésekben okkal vagy ok nélkül a negyvenes évek törvényeire mint mintaképre hivatkozni, úgy itt megállapíthatom, hogy a másik divat Horvátországnak és Fiúménak érvül felhasználása intézmények alkotása mellett és ellen. A közjognak 94
