Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 39. kötet (297-300/a. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 39. (Budapest, 1909)
Pap Géza: Az új ipartörvény-tervezet jogi főkérdéseinek jogászegyleti tárgyalása. II. Füzet. Az ipari bíráskodás [298., 1909]
78 A hogy pedig a tervezet az iparbiróságok helybeli elosztását szabályozza, egyenes arczulcsapása a közelség postu- latumának. Bámutatott erre már az előadó úr is. A mindennapi kenyér ügyeit és azok eldöntését a i örvényszéki vagy egyes kivételes jórásbirósági székhelyekre központosítani, embertelenség. Mennyi költségébe, mennyi időveszteségébe kerül ez a jogát keresőnek és mily igazságtalanság, hogy a ki pénzét adja kölcsön másnak, a közeli járásbíróságnál keresheti igazát, a ki pedig munkáját adja oda, annak a megye székhelyére kell utaznia, hogy igényét érvényesíthesse. Ez talán az eljárás olcsóságának is rovására megy. Az előadó úr ezen akkép akar segíteni, hogy azt ajánlja: a mely járásbíróság székhelyén iparbiróság nincs vagy meg nem alakítható, ott hagyjuk meg az ítélkezést a járásbíróságnak, tehát a rendes bíróságnak. Csinos egysége volna ez az eljárásnak. Az egyik körzetben ítélkeznék az ipari bírósági esküdtszék, helyesebben Schöffengericht, a másikban pedig a rendes, a jogászi bíróság. De eltekintve az egységtől. Vagy igaz az, a mit az előadó úr hirdet, hogy a rendes bíróság ítélkezése nem jó és szükség van a laikusok belevonására, akkor azonban helytelen bárhol is a jogász- biróra bízni az ítélkezést és így helytelen az előadó úr terve, vagy pedig rá lehet nyugodtan bízni a rendes bíróságra is ezeket az ügyeket, akkor bízzuk rá mindenütt, és nincs szükség a külön ipari bíróságra. A tervezett ipari bíróság sem nem jó, sem nem gyors, sem nem közeli, sem nem olcsó. Azt hiszem, nem vagyunk tehát elfogultak, ha az ipartörvény tervezet ezen része fölött pálczát törünk. Mielőtt most még röviden rátérnék a tervezett ipari bíróságok mellett elhangzott érvek rövid taglalatára, még arra is rá akarok mutatni, hogy az ipari bíróság megalakítása az ipartörvény tervezete alapján technikailag is keresztülvihetet- len. Mint már rámutatni szerencsém volt, e bíróságok úgy alakulnának, hogy az ülnökök felét a munkaadók, másik felét az alkalmazottak választanák. Igen ám, csakhogy míg az erre illetékes munkaadó testületeket, a munkaadók kötelező érdekképviseletét ismeri és illetve felállítja a tervezet, addig 92
