Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 39. kötet (297-300/a. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 39. (Budapest, 1909)
Baumgarten Izidor: Az új irányok a büntetőjogban [297., 1909]
7 utat tört magának annak felismerése, hogy a mozgás, hőség, villamosság és vegyészeti reactió csak másféle jelentkezési alakja annak, amit chemiai szempontból anyagnak, physikai szempontból erőnek nevezünk és a mi minőségileg változ- hatik ugyan, de mennyiségileg mindig ugyanaz marad. Mekkora haladás egy korhoz képest, mely a földet a világ, és az embert a föld középpontjának képzelte ! Egész haladást közvetítette a természettudomány átpártolása a deductiv módszertől az inductiv módszerhez. A mi azonban fényesen bevált a természet országának megismerésénél, hasonló eredménynyel felhasználható-e az emberi törvények kezelésénél? Van-e egyáltalán közös jellemvonása mindakettőnek, és az elnevezés azonossága nem takarója-e mély lénytani különbségnek? Szabad-e nekünk egyáltalán modern természettudományi értelemben a természet törvényeiről beszélnünk? Nem-e maradványaelaikus megjelölés oly korszaknak, mely czélokat tulajdonított a természetnek és zavarba jött, mihelyt sorra került azok összeegyeztetése a valósággal? Törvény nem képzelhető czél nélkül, mely lehetővé teszi annak értelmezését; alkalmazkodás és módosítás nélkül, mely biztosítja annak életrevalóságát. Ha a tudomány két természeti jelenség belső összefüggését megállapítja: természeti törvényt emlegetünk, mindaddig, míg a tapasztalat a föltevés hibás voltát ki nem mutatja. A természeti törvény fogalmi kelléke tehát annak kivétel nélküli hatálya. A természet törvényei ellen nem lehet véteni, mert azok nem tilalmat vagy parancsot tartalmaznak, hanem az okozati összefüggés formuláját. Ugyanazt lehet-e a tulajdon- képeni, azaz emberek által alkotott törvényekről állítani? Ezek bizonyos szabályt állítanak fel zsinórmértékül, melyet követni kellene, de attól el is lehet térni? E szabályok formulája: a legyen — mely fogalmilag feltételezi az erkölcsi kötelességet az engedelmességre és a fizikai lehetőséget az engedetlenségre. Ha tehát valaki azt mondja, hogy a bűntettek okait természettudományi úton, azaz a megfelelő adatok gyűjtése, összeállítása és rendezése utján akarja kinyomozni: az nem tud megkülömböztetni a természet rendje között, mely nem 7
