Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 39. kötet (297-300/a. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 39. (Budapest, 1909)
Baumgarten Izidor: Az új irányok a büntetőjogban [297., 1909]
8 embertől származik és törvények között, melyek emberi alkotások. Ugyanaz a rythmikus elem, melylyel az értelem az érzéki ingereket tér és idő szerint rendezi, és az események összefüggését az ok és okozat lánczolatával egybekapcsolja: az alkotás terére lép, midőn elhagyván a külvilág szemléletét és értelemszerű felfogását, saját belsejében a rend és harmonikus fejlődés lehetőségét biztosítja tilalmak és parancsok kibocsátásával. Az akarat szabadsága tehát nem a törvény és szabály kíséretében jelentkező fictio vagy conventió, hanem éppen ellenkezőleg az egyéni felelősség érzete a szabálynak csirája. Az egyéni felelősség érzete pedig a priori psychologiai tény, mely mint a természet adománya önmagában, és nem észszerűségónél fogva jogosult, ép úgy mint egyéb természeti érzetek és ösztönök. Okszerűségüket azért nem vesztik el az emberi cselekmények, mert nem a véletlen szüleményei, csak kényszerűségüket, mely kizárná a választás lehetőségét és a másféle elhatározásra való képességet — az akarat szabadságát. Ez utóbbi pedig, mint lelki életünk egyéb tüneményei, öntudatunkban gyökerezik, és mint ilyen hatékony a külvilágban is. Eeális tényező s ennélfogva nem szabad azt semmibe venni, hacsak az érzelmi élet ösz- szes nyilvánulásait, mint a hazaszeretetei, a lelki ragaszkodást, a kötelességérzetet nem [akarjuk az illúziók országába átutalni. Ebbe a hibába esnek az összes természettudományi alapon álló modern iskolák, midőn az akarat szabadságát az öntudat illusiójának kijelentik, a bűnösség fogalmát költői fictióra vezetik vissza, és ennélfogva a bűntettben nem látván egyebet, mint természeti folyamatot, mely bizonyos feltételek fennforgásakor szükségszerüleg, tehát az egyén hibája nélkül, bekövetkezik: a megtorlásban, mely a vak eszközt sújtja, sem ismerhetnek fel másféle reactiót, mint Xerxes eljárásában, ki a bősz hullámokat engedetlenségükért megvesszőztette. A bűnösség fogalmát elejtve és a megtorlás jogosultságát tagadva az új iskolák elszakítják a büntetést minden vonatkozástól hátra felé, és czélját előre a megelőzésbe he8
