Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 38. kötet (292-296. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 38. (Budapest, 1909)

Szilágyi Artur Károly: A házasságon kívül született gyermek tartási igénye [292., 1909]

93­igen szerencsés rendelkezéseit mentői előbb, bárminő alkalom felhasználásával, inkorporáljuk törvénytárunkba; azokat az intézkedéseket t. i., hogy az anya már terhessége idejében előre követelhesse a saját tartásának s a gyermek több heti vagy havi tartásdijának és a szülés előrelátható költségeinek bírói letétbe való helyezését. Talán ehhez hasonló intéz­ményt joggyakorlatunk is kifejleszthetett volna. Persze a mi bírói gyakorlatunk sokszor van úgy, hogy maga emel magá­nak barrikádokat, a melyeket azután nem tud áttörni, vagy csak nagynehezen. Ugyanígy járt a Curia a törvénytelen gyermek öröklési jogának kérdésében, melyet a 79. számú teljes ülési határozatban döntött el. A Curia ugyanis kény­szerítő ok nélkül fejlesztette ki azt a gyakorlatot, hogy a törvénytelen gyermek nem örököl az anya után, ha az anyá­nak törvényes gyermekei is vannak; ezt a korlátot azután, a melyet a Curia magának emelt, egy napon az említett döntvénynyel nagynehezen mégis lerontotta és az emberiesebb és ma általánosan helyesebbnek ismert álláspontra tért át, t. L, hogy igenis a törvénytelen gyermek az anyai oldalon az öröklés tekintetében egyenlő. Épen ilyen barrikádot emelt magának a bírói gyakorlat akkor is, midőn azt mondotta, hogy az anya a szülés költségeinek és egyáltalában a gyer- mekágygyal összefüggő költségeknek megtérítését csak ex delicto, magánjogi vétség esetében követelheti, mert ezek az anya követelései és az anyának tulajdonképen semmi köze sincs a gyermek nemzőjéhez és így csak abban az esetben követelhet megtérítést, ha a gyermek nemzése csábítás, há­zassági ígéret folytán vagy büntetendő cselekmény útján tör­tént. Bírói gyakorlatunk ebben a kérdésben is eleve szeren­csésebb álláspontra helyezkedhetett volna. Persze nekünk könnyű most a múltra nézve okosoknak lenni, midőn ma már a gyermekvédelem szemüvegén át nézzük ezeket a kér­déseket; de elvégre már a múltban is eljuthatott volna bíró­ságunk arra a gondolatra, hogy bizony a szülési költség hozzátartozik a gyermektartáshoz. Mert hogyan egyeztethető össze az az ellenmondás, hogy egyfelől meg akarja védeni a jog a gyermeket már azalatt, míg az anya méhében van, másfelől pedig nem adjuk meg az anyának a terhesség utolsó 93

Next

/
Thumbnails
Contents