Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 38. kötet (292-296. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 38. (Budapest, 1909)
Szilágyi Artur Károly: A házasságon kívül született gyermek tartási igénye [292., 1909]
тек tartásának kérdése, hanem az anya érdekeinek körébe vág. A jövőre vonatkozólag a tartás a gyermeket illeti, a múltra vonatkozólag azonban a megtérítés kötelezettsége körül forog a kérdés; ha valaki más, nevezetesen az anya, az atya helyett tartást nyújtott a gyermeknek, ez már nem tartási per, ez egy megtérítési per, a mely egészen más tekintet alá esik. Itt persze igen nehéz helyzetbe került a joggyakorlat, a melyből nézetem szerint elég szerencsésen tudott helyes álláspontra jutni. Nekünk ugyanis nincsenek rövid elévülési időink. Ennek következtében a megbizásnélküli ügyvitel, vagy alaptalan gazdagodás czimén ezen jogalapból is 32 évig lehetne perelni. Máskép áll ez az osztrák Ptkv. szerint, mely három évi elévülést ír elő az ilyen követelésekre; ott nagyon egyszerűen oldódik meg a kérdés. A megbizásnélküli ügyvivő követelése ugyanis megállapodott gyakorlat szerint, ugyanazon idő alatt évül el, mint maga az alapkövetelés. Tehát ezen három évnél később nem lehet érvényesíteni a három évnél korábbi időre eső tartási összegeket, melyeket az anya a természetes apa helyett fizetett. Nálunk persze 32 év volna ez az idő. Ebből a fonákságból a Curia bölcsesége helyesen találta meg a kivezető utat abban, hogy, a mint mondja, nem lehet a múltra nézve az ilyen, megtérítés czimén az apával szemben érvényesítendő tartási terhet olyan összegre engedni felgyűlni, a melynek egyszerre való érvényesítése az apa anyagi romlását idézhetné elő; ezek a tartásdijak ugyanis a kötelezettre nézve a folyó évi kiadások jellegével bírnak, a melyekkel egy budgetet nem lehet úgy megterhelni, hogy azt esztendőkre felgyülemleni hagyjuk. A Curia tehát általában arra az időre Ítéli meg ezt a mások helyett fizetett tartási dijat, a mely idő nem túlságosan nagy ahhoz, hogy az azalatt felgyülemlett összegek a tartásra kötelezettet aránytalanul megterheljék. A szüléssel összekötött mellékköltségek tekintetében szives volt ráutalni a mélyen t. előadó úr arra az indítványomra,^ hogy Ptkv-ünk tervezetének ezekre vonatkozó * * Lásd idézett értekezésemet, Magyar Jogászegyleti Értekezések ■284. sz. füzet 11. 1. 92