Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 38. kötet (292-296. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 38. (Budapest, 1909)
Szilágyi Artur Károly: A házasságon kívül született gyermek tartási igénye [292., 1909]
89 hiszen különben főbeavatkozóként sem léphetne fel és nem igényelhetné a maga számára azt, a mi más peres felek közt igény éltetik. Azt hiszem, kétségtelenül joga van az államnak e végből fellépni és pedig azon a czímen, hogy az állam a gyermekvédő törvény rendelkezései folytán eleget tesz egy oly tartási kötelezettségnek, a mely más valakit terhel. Egy mást terhelő kötelezettségnek törvény alapján való teljesítése föltétlenül elegendő magánjogi jogalapot nyújt nézetem szerint ennek az igénynek érvényesítésére és nem szükséges konstruálnunk egyéb jogalapokat, a melyeket különben magánjogunk fel tudna mutatni, akár a megbízás nélküli ügyvitelben, akár a jogalap nélküli gazdagodásban. Van is egy curiai határozat, a mely egy Ielenczháznak ilyen, a gyermekek tartására fordított költségeit a természetes apával szemben megítélte. (Curia 1889. évi 2130. sz., Grecsák M. Dtvtár VII. k. 270. 1.) Persze egy nehézség van és az már azután a bírói gyakorlat dolga lesz, hogy ezen túltegye magát, s ez az, hogy lehetne-e ebben a perben a természetes atyát egyenesen egyúttal a jövőre nézve is marasztalni? Én azt hiszem, hogy lehet és pedig azért, mert a gyermekmenhelyre a gyámhatóság határozata alapján, mely a gyermeket elhagyottnak nyilvánítja és a menhelybe beutalja, a jövőre nézve is az a törvényes kötelezettség hárul, hogy a gyermeket mindaddig, a mig a gyámhatóság őt a menhely kötelékéből fel nem oldja, eltartásban részesítse. E szerint a gyermekmenhelyet, pontosabban azt, a kinek terhére a gyermek köztartása esik (az államkincstárt vagy a községet) erre az egész időre megilleti a tartási költségek megtérítése. Nézetem szerint tehát a bíróság ítéletében kimondhatná azt is, hogy a természetes atya (tartási kötelezettsége erejéig) a jövőben is a menhely részére tartozik megfizetni a menhely által felszámított tartási költségeket. Az egyébként az általános magánjogi elvek szerint sem kétséges, hogy a megbízás nélküli ügyvivő a jövőre nézve vállalt kötelezettségei fejében is megtérítést követelhet az ügy urától; annál kétségtelenebb ez a menhelyre nézve, melyet törvényes megbízás alapján terhel az eltartás kötelezettsége mindaddig, a míg a gyermek a menhely kötelékébe tartozik. 89