Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 38. kötet (292-296. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 38. (Budapest, 1909)
Szilágyi Artur Károly: A házasságon kívül született gyermek tartási igénye [292., 1909]
8 ják még azok is, kik nem csatlakoznak a Márkus vezérlete alatt álló legradikálisabb irányzathoz. A házasságon kívül született gyermek ethikai érdekeinek helyesebb alapra fektetése részben csakugyan törvényhozási alkotást igényel. Erre várnunk kell, de azt megfelelően előkészíthetjük ; részben társadalmi felfogásunk lényeges átalakulásától függ, e tekintetben is el kell követnünk mindent, hogy a mai félszeg és ferde felfogás emberiesebb, nemesebb és igazabb felfogásnak tért nyisson.1 Egészséges emberanyagra van szükségünk. Ehhez egészséges, megelégedett nemzők kellenek. Ámde ilyen vajmi kevés van! Gazdasági viszonyok, de a társadalmi ethika is gátakul szolgálnak, hisz millió egészséges és derék fiatal férfit és nőt akadályoznak abban, hogy ezek apává, anyává váljanak. A mai ethika a gyermekek minőségére súlyt nem vet, csak a «formát» nézi s így mi történik? A házasságban született gyermekek milliói nélkülözik a testi és lelki fejlődés alap- feltételeit, a szabad szerelem gyermekei pedig eleve ki vannak taszítva a társadalomból. Ha nem is vagyunk követői a szabad szerelem tanának,2 el kell ismernünk, hogy az anyaság lehet tiszteletreméltó, sőt erkölcsös házasságon kívül is, szintúgy, mint a hogy az anyaság tisztességtelen, sőt erkölcstelen lehet a házasságon belül is. A mi azonban a materiális érdekű kérdések közül a tartási s ezzel összefüggő kérdéseket illeti, adott viszonyaink között a kir. bíróságok belátásától függ, hogy határozataik az élethez simuljanak és ezzel jogszokásaink fejlesztessenek. Nem kétlem, hogy az ügy kellő átértése és átérzése bíróságainkat arra fogja bírni, hogy e téren is, mint annyi 1 Az «Országos Gyermekvédő Liga» e téren is úttörő tevékenységet fejt ki. 2 E tan hívei azt vallják, hogy a teljesen kifejlődött embernek joga van nemi ösztönét kielégíteni, azt szenteskedő gúnyolódás vagy törvényes korlátozás nem csonkíthatja. A mai közfelfogást erkölcsi előítéletnek tekinti, melyet az «uj ethika» szabályai fognak megmásítani. »Die Mutterschaft soll eine Würde und Ehre werden, gleichviel, wie sie erworben ist.» Maria Lischnewska a «Bund für Mutterschutz» 4. füzetében. Ld. még e Bund egyéb iratait. 8
