Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 38. kötet (292-296. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 38. (Budapest, 1909)
Szilágyi Artur Károly: A házasságon kívül született gyermek tartási igénye [292., 1909]
9 egyéb modern társadalmi kérdésben teljesítsék kulturális és szocziális feladatukat. A törvénykezési gyakorlat ezzel nem koczkáztatna meg ugrást a sötétbe, hanem támaszkodna a szokásjogra, mely a Curia id. 79. sz. polg. döntvényének indokolása szerint «az a jogforrás, mely a nép általános jogi meggyőződésének jogalkotó erejében, a korszellemnek a jogszabályokat átalakító és fejlesztő hatásában közvetlenül nyilvánul». A kor szelleme — és ezt ismét nem én mondom, hanem a nagyméltóságú magyar kir. Curia! — «a törvénytelen gyermekeket a törvényesekkel egyenlő elbánásban kívánja részesíteni». Ezzel átmegyek néhány részletkérdés megvilágítására, hogy végül statisztikai adatok ismertetése kapcsán az utóbbiakhoz fűzhető következtetéseket soroljam fel. 1. A felperesség kérdése házasságon kívül született gyermek tartása iránti perben. 1 1. Felléphet maga a kiskorú gyermek. A Smsz. 1881. 16.448. sz. a. kimondta, hogy az atyasági keresetet a kiskorú is indíthatja, ha törvényes korú vagy önálló keresettel bir. A férfit a tartási kötelezettség nem az anyával szemben, hanem magával a gyermekkel szemben terheli, mely kötelesség alól nem menti fel az, ha a férfi a közösülésre esetleg a nő vagy hozzátartozói által csábíttatik. C. 97. nov. 12. I. G. 340. A házasságon kívül született gyermek tartása iránti igény nem az anya, hanem a gyermeknek lévén személyes igénye, ez utóbbit a természetes apa elleni igény érvényesítésétől az a körülmény, hogy időközben község vagy más által tartatik, el nem zárja. C. 97. okt. 13. I. G. 280. A Curia azon álláspontja, hogy az igény magát a kiskorút illeti, kitűnik az alábbi érdekes ítéletből is: A természetes apa a tartásdíjat akkor is köteles fizetni, ha a házasságon kívül született gyermek az állami menedékhelyen he9
