Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 38. kötet (292-296. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 38. (Budapest, 1909)

Szilágyi Artur Károly: A házasságon kívül született gyermek tartási igénye [292., 1909]

fl anyát az apasági keresetek gyűlölködésétől távoltartva, ezt a feladatot helyette mi végezzük. Azt mondtam, hogy a menhely igen sokszor már egy teljesen elnyomorodott gyermeket vesz át. Ez a gyermek ha idejében hozzák a menhelybe, életerőssé válnék. A menhely- ben betartjuk mindazokat a hygienikus és szocziális köve­telményeket, melyek a gyermek érdekében vannak. így az anya maga köteles gyermekét táplálni, ha a gyermek érdeke úgy kivánja, egészen 9 hónapos koráig; nagy lelkiismeretes­séggel keressük ki a szoptató anyákat; ellenőrző felügyeletet fejtünk ki a telepeken az anyákkal szemben; ott van a telep­orvos és a legújabb intézkedések szerint a népesebb telepe­ken a telepfelügyelőnők, a kiknek kötelességük, hogy minden nap a gyermekeket látogassák, a nevelőszülőkkel állandó érintkezésben legyenek és necsak a gyermekre ügyel­jenek, hanem odahassanak, hogy egy bizonyos czivilizá- cziót vigyenek be azokba az alacsony házakba; hogy hy- gieniára szoktassák annak a falunak kevésbbé művelt lakos­81 De ezzel nem érjük be. Mit látunk a mindennagi élet­ben? Azt, hogy ha az a gyermek eléri a 12 vagy 14 éves kort, akkor egyszerre csak megjelenik az apa vagy a gyám és azt mondja, hogy «a gyermeket én visezaakarom.» — «Igen, visszaakarod? Hát miért akarod?» — «Háthiszen, kérem most már én is hasznát tudom venni.» Ez a felelet. És az anya alig várja, hogy 12—13 éves gyermekét megkapja, rög­tön elszegődteti pesztonkának valamely családhoz, de már előre biziosítja, hogy a gyermeknek a bérét ő maga kapja kézhez. Vagy maga a gyám, a kinek tulajdonképen több joga van a gyermekhez gyámügyi törvényeink rendelkezése szerint, mint magának az állami gyermekmenhelynek, a mint egy­szer az a fiú 12 esztendős lett, kikéri őt, mert neki szüksége van valakire, a ki a disznait legeltesse vagy a tehénét ellássa. Az állami gyermekvédelem gondoskodik arról is, hogy a fej­letlen gyermek munkabírása nemcsak hogy ki ne használ­tassák, de egyáltalában fel se használtassák. Mi a gyermeket a gyakorlati élet számára neveljük, de csak addig és oly mértékben dolgoztatjuk, a mennyire szüksége van arra, hogy 292 6 sí

Next

/
Thumbnails
Contents