Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 38. kötet (292-296. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 38. (Budapest, 1909)
Szilágyi Artur Károly: A házasságon kívül született gyermek tartási igénye [292., 1909]
82 magát kiképezze, hogy a munkába magát begyakorolja, hogy el ne ernyedjen. Összefoglalva tehát ezt a tágas gondolatkört, melyben az állami gyermek védelmét megtaláljuk, elmondhatjuk, hogy jobb ellátásban és gondozásban gyermek nem lehet, mint az állami gyermekmenhely oltalma alatt. De a társadalom jogrendje is megköveteli, hogy az akto- rátus joga a gyermekmenlielyeké legyen. A menhely azért van, hogy gondoskodjék a gyermekről. Megérinteni szeretnék egy eszmét, melyről Szilágyi Arthur t. barátommal együtt már igen sokszor eszmét cseréltem, ez a «Berufsvormundschaft» intézménye. Ma az árvaszék annak a trsztenai vagy mámésztói gyermeknek, a kit a menhely felvett, gyámot rendel a saját falujából. Ez a gyám azt sem tudja, hogy hol van az ő gyámoltja, de nem is érdeklődik iránta, hogy megtudja. Maga a gyermek a marosvásárhelyi vagy temesvári menhely valamely telepén teljes megelégedésben serdül, nem is sejtve, hogy neki gyámja is van.Bízom, hogy meg fog jönni az ideje annak, hogy a mélyen t. ügyvédi körnek bölcsesége e tekintetben is meg fogja találni egy egészséges kibontakozás útját. A menhely felperessége mellett szól, hogy az állam mégis csak a legtekintélyesebb perelő. A legnagyobb tekintélylyel felruházott intézmény, a melynek felperességéhez és ahhoz, hogy azt a bizonyos összeget, melyet a gyermek érdekében az atyán keres, tényleg a gyermek czéljaira fogja fordítani, kétség nem fér. Az állam megkíméli az anyát attól, hogy esetleg a biró színe előtt gyermeke igényeit ő képviselje, megkíméli ott esetleges inzultusoktól, a melyet ott az atya vele szemben alkalmazna, megkíméli őt bizonyos határig, mert az atyának minden kifogásával szemben maga az anya nem mint felperes, hanem mint tanú lép fel. Az állam képes gondoskodni jogvédőről, ki rendelkezésére áll, ki a perre vonatkozó összes anyagot megszerzi, a ki a költségekkel elszámol, mert elvégre nem lehet kívánni, hogy az ügyvéd még egy bizonytalan pernek költségeit is a sajátjából előlegezze. Az állami felperességnek nagy erkölcsi kihatásai lesznek. Átmegy a köztudatba az, hogy nincs bűn bűnhődés nélkül; 82
