Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 38. kötet (292-296. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 38. (Budapest, 1909)
Szilágyi Artur Károly: A házasságon kívül született gyermek tartási igénye [292., 1909]
7 vénytelen gyermek tartási igénye hajtandó be, az egyébként le nem foglalható ingóknak csupán fele mentesül a foglalás alól, a tisztviselői fizetés pedig mindkét esetben 1000 koronán felül korlátlanul lefoglalható. Az uj ipartörvény előadói tervezete már nem ily szabadelvű. Ennek 9. §-a szerint az elhalálozott iparos iparát csak az ő törvényes, törvényesitett vagy örökbefogadott kiskorú gyermekei vagy unokái javára lehet folytatni. Az említett végzetes hátrányokkal szemben tekintetbe is alig jő, — és csak illusztrálásul említem fel, — hogy a törvénytelen gyermek elesik számos prserogativától, mely nemesi kiváltságok, családi alapítványok és némely rendjelek (és az ezekkel járó előnyök) tekintetében a törvényes leszármazáshoz van fűzve. A mai jogállapottal szemben a polg. törvénykönyv tervezete jelentékeny haladást tüntet fel, a mennyiben a törvénytelen gyermeket az anyjával és anyai ágon rokonaival szemben egyenlőnek tekinti a törvényessel, azt tehát az anya családjába feltétlenül bebocsátja. Sőt lehetővé teszi, hogy az atya családjába is bejuthasson. Az anya terhén bizonyos fokig könnyít, viszont a tartási igényeket is a jelen jogszokásnál előnyösebben szabályozza. Messzebb nem megy, mert félti a házasság intézményét, melyet a kérdés liberálisabb szellemben leendő szabályozása annyira gyöngítene, hogy «előbb-utóbb a szabad nemi egyesülés túlsúlyra vergődhetnék a házasság intézménye felett».1 A Tervezet részleteivel nem foglalkozhatom, csak utalok Sipőcz árv. elnök jogászegyleti előadására és Márkus, Vár adu és Szakolczay ezzel kapcsolatos felszólalásaira,2 valamint a Tervezet kérdéses rendelkezései felett azóta is tovább fűződő kritikára,3 hogy idézhessem a jogászközönség tekintélyes többségének felfogását, mely szerint a Tervezet rendelkezései elégtelenek, gyökeresebb megoldásra van szükségünk. Ezt concedál1 Ld. Ind. I. köt. 491. 1. 2 Jogászegyl. ért. XXIV. k. 1. f. 1902. a Ld. a vonatkozó anyagot Igazságügyi Javaslatok Tára 1904. IV. évf. 5. sz. 7
