Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 38. kötet (292-296. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 38. (Budapest, 1909)

Szilágyi Artur Károly: A házasságon kívül született gyermek tartási igénye [292., 1909]

76 Megemlékeztem a községekről. Az 1901 :XXI. t. ez. szerint csak a 7 éves kor betöltéséig gondoskodik az állam pénztára a gyermek eltartási költségeiről. A 7. évtől a 15 éves kor betöltéséig, tehát az állami oltalom határáig, az illetőségi községnek számítjuk fel a tartási díjakat és követeljük ezen megtérítését. Az a trencsén-, árva- vagy turóczmegyei község háztartása csődöt mond, ha két vagy három államilag gon­dozásba vett gyermek számláját kell kiegyenlítenie. Hogyan jut az a szegény község ahhoz, hogy azért, mert ott talán kevesebb burgonya termett, vagy más ok miatt a család meg­élni nem bír, vagy mert a család kereső tagja kivándorol Amerikába, az a szegény leány pedig a nagyvárosba indul cselédnek, hogy itt mindennapi kenyerét megkeresse és itt, a mi előrelátható volt, elbukik: az a község fizesse meg a gyermek tartásdíját? Azt hiszem, nem kell részletesebben indokolnom, hogy itt azzal a községgel szemben nagy igazság­talanság történik. Ha képesek leszünk fellépni a gyermek atyjával szemben, akkor annak a községnek terhei minden bizonynyal tekintélyes mérvben apadni fognak. Azt elvégre talán még sem szabad elnéznünk, hogy egy könnyelmű fővárosi gavallér csupa kedvtelésből anyagilag tönkretegyen egy fel­vidéki vagy egy erdélyrészi kis falut. Azt mondtam, hogy a mai állapotok ellentmondanak az ethika követelményeinek is. A gyermekvédelem ügyének is vannak — mint minden jó intézménynek -— ellenségei, de nem is lenne az az intézmény jó, ha ellenségei nem lennének. Azok az ellenségek sokszor találnak valami igazat is, a mit mi észre nem vettünk, de a minek hasznát veszszük. Minél inkább gyakorolnak kritikát fölöttünk, annál inkább egyen­getik számunkra a czéltudatos és czélirányos haladás útját. Ellenségeink azt mondják, a mint előbb érinteni már bátor voltam, hogy mi az erkölcstelenséget propagáljuk. Hogy a gyermekvédelem ma már egyenes útja a szabad szeretkezés­nek. Mert miért is féltse ma már a leány a jövőjét; ha baj származik az ő szerelmi légyottjaiból, azon könnyen segít. Megszüli gyermekét a klinikán és elviszi a menhelyre. A menhely elvállalja a gyermeket, ő pedig tovább halad a maga utján. Rendesen előkelőbb női körökből hangzik fel ez 76

Next

/
Thumbnails
Contents