Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 38. kötet (292-296. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 38. (Budapest, 1909)
Szilágyi Artur Károly: A házasságon kívül született gyermek tartási igénye [292., 1909]
76 Megemlékeztem a községekről. Az 1901 :XXI. t. ez. szerint csak a 7 éves kor betöltéséig gondoskodik az állam pénztára a gyermek eltartási költségeiről. A 7. évtől a 15 éves kor betöltéséig, tehát az állami oltalom határáig, az illetőségi községnek számítjuk fel a tartási díjakat és követeljük ezen megtérítését. Az a trencsén-, árva- vagy turóczmegyei község háztartása csődöt mond, ha két vagy három államilag gondozásba vett gyermek számláját kell kiegyenlítenie. Hogyan jut az a szegény község ahhoz, hogy azért, mert ott talán kevesebb burgonya termett, vagy más ok miatt a család megélni nem bír, vagy mert a család kereső tagja kivándorol Amerikába, az a szegény leány pedig a nagyvárosba indul cselédnek, hogy itt mindennapi kenyerét megkeresse és itt, a mi előrelátható volt, elbukik: az a község fizesse meg a gyermek tartásdíját? Azt hiszem, nem kell részletesebben indokolnom, hogy itt azzal a községgel szemben nagy igazságtalanság történik. Ha képesek leszünk fellépni a gyermek atyjával szemben, akkor annak a községnek terhei minden bizonynyal tekintélyes mérvben apadni fognak. Azt elvégre talán még sem szabad elnéznünk, hogy egy könnyelmű fővárosi gavallér csupa kedvtelésből anyagilag tönkretegyen egy felvidéki vagy egy erdélyrészi kis falut. Azt mondtam, hogy a mai állapotok ellentmondanak az ethika követelményeinek is. A gyermekvédelem ügyének is vannak — mint minden jó intézménynek -— ellenségei, de nem is lenne az az intézmény jó, ha ellenségei nem lennének. Azok az ellenségek sokszor találnak valami igazat is, a mit mi észre nem vettünk, de a minek hasznát veszszük. Minél inkább gyakorolnak kritikát fölöttünk, annál inkább egyengetik számunkra a czéltudatos és czélirányos haladás útját. Ellenségeink azt mondják, a mint előbb érinteni már bátor voltam, hogy mi az erkölcstelenséget propagáljuk. Hogy a gyermekvédelem ma már egyenes útja a szabad szeretkezésnek. Mert miért is féltse ma már a leány a jövőjét; ha baj származik az ő szerelmi légyottjaiból, azon könnyen segít. Megszüli gyermekét a klinikán és elviszi a menhelyre. A menhely elvállalja a gyermeket, ő pedig tovább halad a maga utján. Rendesen előkelőbb női körökből hangzik fel ez 76