Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 38. kötet (292-296. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 38. (Budapest, 1909)
Szilágyi Artur Károly: A házasságon kívül született gyermek tartási igénye [292., 1909]
77 a vád. Erősen elitélik az elbukott leányt. Sajátságos, hogy a férfiakat nem Ítélik el; sajátságos, hogy senkinek sem jut eszébe, arra gondolni, hogy hiszen tulajdonképen itt az erősebb fél a nagyobb hibás, nem pedig a gyengébb fél. Vegyük csak figyelembe az érzelmi motívumokat. Az a szegény védtelen leány nem képes annyira megóvni lelkének egyensúlyát, higgadtságát, mint az a bizonyos, az élettapasztalatok során már harczedzetté lett, vagy mondjuk bizonyos gyakorlatot szerzett férfi. Azt a férfit mi pedig egyszerűen futni hagyjuk. Én nem védem azt a leányt. Szilágyi Arthur igen t. barátom idézte, az igaz, hogy csak a «Jegyzet» rovatban és apró betűkkel azt a mondást, hogy «eine Würde, eine Ehre» anyának lenni, még hogyha házasságon kívül is. Hát én ezt a felfogást ilyen formában el nem fogadom. Én sem Ítélem el azt a szegény elbukott nőt, hanem fel akarom őt emelni a gyermeke által. Az a szegény nő végigszenvedi a kálváriajárás nehéz útját, arra sok szenvedés vár. Kötelességünk, hogy annak a szegény- nőnek oltalmára legyünk még azzal a férfival szemben is, a ki őt könnyelműen és lelketlenül cserbenhagyja. Mert valóban frivol állapot ez, hogy a nő ott vezekel, szenved, nyomorog a terhesség idejében, szenved a szülészeti klinikán, alá kell magát vetnie a gyermekvédelmi intézmények szabályainak, a melyek kötelességévé teszik, hogy akkor, ha már saját gyermekét táplálnia nem kell, még idegen gyermeket is tápláljon. Ez az egyik rész. A másik részen látjuk a könnyelmű férfit, a ki azt a nőt megtévesztette, megrabolta becsületétől, a melyet neki visszaszerezni többé nem képes. Hát mennyivel jobb az ilyen férfi, a ki az ő meggondolatlan tettének következményeit elviselni nem akarja erős az a kifejezés, de kénytelen vagyok vele élni — annál az utonállónál, a ki engem pénzemtől foszt meg? Mert azt a nőt egész életére tönkretette, az életben való boldogulását lehetetlenné tette. Mi rajtunk áll, hogy megmentsük számára azt, a mi megmenthető, de visszaszerezni azt, a mit elvesztett, képesek nem vagyunk. Sajátságos jelenség, a melyneknapról-napra tanúi vagyunk, hogy az a szegény leány, midőn gyermekét megszülte és 77
