Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 38. kötet (292-296. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 38. (Budapest, 1909)
Szilágyi Artur Károly: A házasságon kívül született gyermek tartási igénye [292., 1909]
ъ:> igazi, egyedül helyes irány, és hogy igenis remélhetjük, hogy belátható időben ez az irány fog diadalmaskodni. Hiszen a Ptkv. tervezete is igen nagy haladás a múlttal szemben és ha majd a második szöveg fog közzététetni, én azokból, a miket a felmerült vitakérdések megoldása körül a főelőad- mány tartalmaz és ama megoldásokból, a melyeket a szerkesztő- bizottság máris elfogadott, hogy tervezetük ebben a kérdésben a legliberálisabb lesz az összes eddigi európai törvényhozások közt, liberálisabb lesz az osztrák novellánál is, átlagosan legalább is olyan szabadelvű lesz mindig ennek a szónak nemes értelmében mint a svájczi Ptkv. A mi az előadó úr által oly bőségesen ismertetett birói gyakorlatot illeti, kétségtelen, hogy a bíróságok ebben a kérdésben még nem tettek meg mindent, a mit a mai jogállapotban megtehetnének. A magyar bíróságok ebben a tekintetben a legszerencsésebb helyzetben vannak azért, mert a mint méltóztattak hallani, gyámi tötvényünk 11. §-a erről a kérdésről csak annyit mond, hogy a házasságon kívül született gyermek joga tekintetében az eddig fennálló jogszabályok továbbra is érvényben maradnak, ilyen jogszabályok pedig úgyszólván egyáltalában nincsenek. Ennek következtében az egész kérdés a bíróság gyakorlatára van bízva és nyilvánvaló, hogy ezt a gyakorlatot a modern kornak emberséges felfogása szerint kell folytonosan javítani és fejleszteni. Hogy ezen a téren is igen nagy a haladás az utolsó években, azt minden tárgyias bírálónak el kell ismernie, bárha különösen két fontos kérdésben: az apai tartás időtartamának és az apa által fizetendő tartás összegének kérdésében bíróságaink nagy része még mindig egyenesen inhumánus, szűkkeblű álláspontot foglal is el, nagyon sajnálom, hogy képtelen vagyok az igazi állapotot ezt más szóval jellemezni. Ennek főokát azonban abban találom, hogy a kir. Curiának ez idő szerint nincs módjában ezekbe a kérdésekbe beavatkozni. A tartási pereket tudvalévőén sommás utón bírálják el. Ezekben a perekben tehát csak felülvizsgálatnak van helye a mely az 1907 : XVII. t.-cz. hatályban léte óta ritkán kerülhet a kir. Curia elé, de különben is a kir. Curia 1895 óta azt az álláspontot foglalja el, hogy a tartás időtartamának 55
