Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 38. kötet (292-296. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 38. (Budapest, 1909)

Fischer Ignácz: A homosexualitás és annak forensikus méltatása [295., 1909]

23 áramlatról tudomást szereztek, mely őket a normális sexualis érzésüekkel egyenrangú- sőt magasabb rangúnak tartja, színe­zetten, valótól eltérően ecseteli érzeteit. Ez adja meg egyszers­mind magyarázatát annak, miért nem rendelkezhetünk na­gyobb számú tapasztalatokkal, magamnak csak hivatalos tör­vényszéki orvosszakértői functioim közben és mint a Schwartzer- féle sanatoriumban működő orvosnak volt alkalmam egyes eseteket megfigyelhetni, észlelhetni. Az én általam észlelt összes esetekben a nemi élet ezen anomáliája a pubertas idejében jelentkezett, mindegyik az ivarérés idejétől kezdve csak sajátnemüjével szemben bírt ingerrel. Egyesek megkisérlették a természetes úton való kielégítést, de az ha sikerült is, kellemes érzéssel nem járt. Egy katonának csak bizonyos férfiszemélylyel szemben volt meg a kéjérzete és midőn a partnernek, ki heterosexua- lis volt, pár napra el kellett utazni, azon katona deprimált lett, már a második nap a leglángolóbb érzésekkel telt leve­let küldte utána, nemsokára öngyilkossággal fenyegetődzött, ha nem jön haza. A partnertől tudtam meg, hogy csak csó­kolta s ölelte azon katona, vagy ha az ágyban hozzáférhetett hozzá dörzsölődzött s legfeljebb czombjait érintette. Psedica- tióhoz soha sem folyamodott. Ezen katonánál a külső csak annyiban árulta el a feminin typust, hogy szőrtelen volt s nagyon szeretett a konyhában forgolódni s a mellett a tiszta­ságra nagyon pedans volt. Más esetekben már a külső sajá­tosságokban erősebb kifejezést találtam, így voltak egyesek, kiknél a medencze erősebben volt kifejlődve mint rendesen lenni szokott, cziczomázták magukat, szerették a parfeumot. Egyiknek közülök czukrászlegényekkel volt viszonya, ha levelet írt hozzájuk, az aláírásban mindig női nevet hasz­nált, sőt női névvel is szólította meg partnerét. Ezen elő­kelő származású úr nagy causeur volt, a női társaságok kényeztetett kedvencze, ki fleurtölt, udvarolt, sőt házassá­gokat Ígért; ezen a réven gazdag hölgyektől pénzt csikart ki, melyen férfi szeretőit támogatta. Ez is említette, hogy a nő nemileg nem ingerli, kéjérzetet csak férfi barátai tudnak nála létesíteni. Természetesen barátai nagyon zsarolták, min­367

Next

/
Thumbnails
Contents