Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 38. kötet (292-296. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 38. (Budapest, 1909)
Szilágyi Artur Károly: A házasságon kívül született gyermek tartási igénye [292., 1909]
34 ban a házasságon kívül született gyermek jogait nem csorbíthatja. Az osztrák joggyakorlat szerint ily egyezség gyám- hatósági jóváhagyásra nem szorul, de a 170. §. nem vonatkozik a gyámhatóságnak az apával létrejött egyezségére, tehát az ily egyezséggel megállapított összegnél magasabb tartás nem követelhető. A német ptkv. 1714. § ä T. 355. §-ával egyező rendelkezést tartalmaz. Miután a német ptkv. 1707. §. szerint az anyát a gyermek törvényes képviselete nem illeti meg, az anya a gyermeket illető eltartási igény felett nem is rendelkezhetik. Ha azonban gyermekét maga az anya, vagy tartásra kötelezett anyai rokon gondozza, úgy az 1709. §. szerint a gyermek eltartási követelése átszáll a törvény erejénél fogva az anyára, illetve az anyai rokonra. Ez átszállás azonban a gyermek sérelmére nem érvényesíthető. Ha a gyermeket más tartja el, ez utóbbi visszakövetelésére nézve a kötelmi jogviszony általános szabályai alkalmazandók. Rendszerint úgy áll majd a kérdés, hogy az illető a megbízás nélküli ügyvitel szabályai szerint a gyermektől követelhet megtérítést, míg az apa gyermeke irányában marad tartásra kötelezve.* A svájczi ptkv. 319. §. szerint a gyermek perlési jogosultságát az anya által kötött egyezség, mely a gyermek igényeit nyilvánvalóan sérti, nem szünteti meg. Miután nézetem szerint az eltartási igény a gyermek személyes követelését képezi, szerintem csak a gyermek maga köthet a természetes apával egyezséget, ezen egyezség magától értetődői eg gyámhatósági jóváhagyásra szorul. Az anya csakis mint gyermekeinek gyámja egyezkedhetik, szintén gyámhatósági jóváhagyás mellett. Más úton létrejött egyezség sikerrel támadható meg, megtámadhatja maga a kiskorú, kinek érdekeit sérti, megtámadhatja az anya is, mint gyermekének t. és t. gyámja, megtámadhatja végül még a gyámhatóság is. Helyeslem az egyik curiai ítéletben vallott azon felfogást, mely szerint az apa, ha az egyezségi összeg ellenében a gyermeket az anya tartotta el, az egyezség hatály* Bürg. Gesetzbuch, erläutert von Dr. Planck 1. und 2. Aufl. 4. kötet 464. 1. 34
