Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 38. kötet (292-296. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 38. (Budapest, 1909)

Szilágyi Artur Károly: A házasságon kívül született gyermek tartási igénye [292., 1909]

29 lezettsége nélkül érvényben marad, de a munkaadó a munka­viszonyt felbonthatja és a nőt a munkából azonnal elbocsáthatja, ha a felmondási időre eső munkabért kifizeti. Ha e sovány vigaszoktól eltekintünk, megállapíthatjuk, hogy ezen u. n. mellékköltségek a T. korlátái közt, a mint ezt Marim is vallja, már jelenleg is megítélhetők lennének és megítélendők is lennének, hisz ezzel temérdek szerencsét­lenségnek, számtalan büntetendő cselekménynek vennők elejét. Az anya első házasságon kívül született gyermekét az eseteknek bizonyára 99 százalékában azért szüli, mert a férfi hitegetéseinek felült. Az első házasságon kívül született gyer­mek defloratio áldozata, az anya maga kiskorú, gyakran alig 17 éves. Mily különbség az anya szempontjából, vájjon férjes-e vagy hajadon? A férjes nőnek, legyen bármily szegény, férje s hozzátartozóiban anyagi s erkölcsi támasza van, családi kötelékben él, de mihez fogjon a hajadon nő, ki már a le- betegedés előtt kénytelen keresetével felhagyni, ki akkor, midőn leginkább szorul segély és bátorításra, hajlékot is alig talál, hol az újszülött «ember»-nek életet adhat?! Szégyen­érzete, önfenntartási ösztöne gyermekgyilkosságra, magzat­elhajtásra készteti, az is sovány vigasz, hogy btkvünk 284. és 285. §§. a gyermekgyilkos anyát, ha a gyermek házasságon kívül született és a magzatelhajtást elkövetett nőt, ha házas­ságon kívül esik teherbe, enyhébben büntetik, mint a férjes asszonyt. Vegyük csak tekintetbe a magzatelhajtási esetek szaporodását Budapesten. A rendőrség évi jelentése* szerint 1895-ben 8 eset került a rendőrség elé, 1905-ben 107, 1906- ban 66, 1907-ben 56. Az összes élet elleni bűncselményeknek 1905-ben ez 32’6%-át képezi, 10 év előtt 12’9%-át. Pedig a jelentés szerint ez még mindig elenyésző hányada az összes eseteknek, mert hiszen a rendőrségnek jóformán azok az esetek jutnak csak tudomására, melyek súlyos kimenetelűek, a melyeket eltitkolni többé nem lehet. A kinyomozott tettesek egy-kettő kivételével büntetlen előéletűek voltak. Legfőbb ideje volna annak, hogy ezen kérdésben is se­* Jelentés a budapesti áll. rendőrség 1906. évi működéséről 82. 1. dtto. az 1907. évi működésről 91. 1. 29

Next

/
Thumbnails
Contents