Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 38. kötet (292-296. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 38. (Budapest, 1909)
Szterényi József: Az új ipartörvény-tervezet jogi főkérdéseinek jogászegyleti tárgyalása. I. Füzet. A munkaviszony általános feltételeit szabályozó szerződés [294., 1909]
63 ságok. Igaz, hogy e tekintetben voltak bizonyos ellentmondó Ítéletek, azonban nem lehet tagadni, hogy a biróságok is ismételten arra az álláspontra helyezkedtek, hogy a colleetiv szerződések érvényét minden körülmények közt el kell ismerni. Ismerjük valamennyien azt az állapotot, a melyben Magyarországban az ipar és ennek következtében az ipari jogviszonyok a nyugati államokhoz képest vannak. Nagyon jól tudjuk, hogy a nyugathoz képest nagyon elmaradtunk, s így el kellett maradnunk az ipari jogviszonyok jogelveinek megállapítása tekintetében is. Nincs tehát semmi ok és alap, hogy mi példát mutassunk Európának, mikor a magunk példányképeért egészen Ausztráliáig kell mennünk, már pedig ha ilyen messzire kell mennünk, annyira eltérő viszonyok közé, akkor ez az egy körülmény magában is elegendő figyelmeztetés kell hogy legyen, hogy ne siessünk olyan nagyon a colleetiv szerződések szabályozásával, ügy látszik azonban, hogy ezen külsőség épenség nem szolgált elegendő indokul arra, hogy a colleetiv szerződések szabályozásának kérdését legalább egy pillanatra megakaszsza. A tervező ezt egészen elfelejtette s azt is, hogy nem az a lényeges, hogy törvény legyen, hanem hogy e jogintézmény létezzék. Már pedig a colleetiv szerződés, mint szerződés a jogtudomány mai tanításai szerint, a létező s szokásjogon alapuló magánjog, s törvényeink szerint lehetetlen volna s mégis van. Másrészről azonban az a benyomásom, hogy a tervező feladatát nagyon könnyűnek tekintette. Azt a sok jogi nehézséget, a mely mindjárt a felek meghatározása, azok jogainak terjedelme, a colleetiv szerződés tér és személyi terjedelmének meghatározása, a perbeli képesség megállapítása stb. tekintetében felmerül, nem vette eléggé figyelembe A colleetiv szerződés gazdasági nehézségeiről sem szólok, mivel ezek nemcsak törvényi szabályozás esetén forognak fenn. E kérdésekkel s az általános jogi résszel a német jogászgyűlés és a Magyar gyáriparosok országos szövetsége különben is eleget feglalkozott. A magam részéről csak a munkások szempontjából érvényesíthető ellenvetések felemlítésére szorítkozom. Ha pedig a tervezetnek a colleetiv szer241
