Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 38. kötet (292-296. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 38. (Budapest, 1909)
Szterényi József: Az új ipartörvény-tervezet jogi főkérdéseinek jogászegyleti tárgyalása. I. Füzet. A munkaviszony általános feltételeit szabályozó szerződés [294., 1909]
64 ződésre vonatkozó réezeit a munkásság érdeke szempontjából nézzük, akkor azok ki nem elégítő volta annyira szembe - ötlik, hogy a birálónak nem marad semmi dicsérni valója a tervezet e részein. Ha csak jogászi szemmel nézzük a tervezetet, akkor a kérdések egész halmaza tolul előtérbe, melyeket kielégítően még sehol sem szabályoztak. Már pedig ezeket a collectiv szerződés törvényi szabályozása esetében megállapítani kell. A legelső kérdés, hogy kik a felek ? Vájjon a felek eljárhatnak-e maguk? Kik a felek képviselői? Jogosítva lehetnek-e a felek egymással szemben ? Ezeken kívül még egy halmaz más kérdés, a melyekre bátor leszek majd később részletesen visszatérni, mert nem lehet felettük oly könnyen átsiklani. Nem lehet úgy és olyan röviden szabályozni, mint a hogy az ipartörvény tervezete teszi. Hiszen ettől fázik a külföld is; még ott sincs fogható fejlődés, mihelyt az meglesz, akkor kétségtelenül szabályozni fogják e jogviszonyt. Ha a külföldi törvényhozásokat nézzük, akkor a legelső, mely szembeötlik, a távol Ausztrália. Ennek azonban egészen erőszakos törvényhozása van ehben a tekintetben, legalább a hogy távolról nézzük. Lehet, hogy a ki közelebb van hozzá, az előtt nem tűnik fel erőszakosnak, de távolról nézve erőszakosnak tűnik fel az a törvény, a mely az ipari békét ott mindenáron meg akarja honosítani és ugyanez az erőszak jellemzi a tervezőt, a mikor az ipartörvény tervezetébe mindenáron felvette a collectiv szerződéseket. Az igen t. előttem szólott tagtárs úr már kifejtette, hogy ez épenséggel nem sikerült, sőt ellenkezőleg, a tervezet igen sok sztrájk okozója lesz, mert minden egyes idevágó szakaszban van három-négy külön sztrájk-ok. Tehát épenséggel nem fogja elérni azt a czélt, a melyet tulajdonképen szolgálni akar. A collectiv szerződések, nagyon jól tudjuk, abból a körülményből fejlődtek ki, hogy ma már az ipari bérviszonyok, a munkafeltételek viszonyai mindenütt országonként, sőt azt lehetne mondani, hogy sok esetben világrészenként egyenlősülnek. Ennek a körülménynek felfedezése késztette a munkásságot arra, hogy ne elégedjék meg többé azzal, hogy 242
