Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 38. kötet (292-296. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 38. (Budapest, 1909)
Szterényi József: Az új ipartörvény-tervezet jogi főkérdéseinek jogászegyleti tárgyalása. I. Füzet. A munkaviszony általános feltételeit szabályozó szerződés [294., 1909]
62 got nézzük. Könnyű lesz ezt megvilágítani, ha a magánjog általános mezején mutatkozó mozgalmakat nézzük. A társadalmi felfogásnak szocziális vagy szoczialista névvel jelzett iránya a jogegyenlőségnek egy uj felfogását vitte a társadalomba s jogászokba, azt, a mely a jogszabályoknak különböző s nem egyenlő mértékben való alkalmazását tartja helyesnek. E felfogás a szabad jog neve alatt foglalható össze. Senkinek sem jut eszébe ezt ma még szabályozni, mert még nem alakult ki. Kétségkívül káros is volna. A munkások szolgálati viszonyai tekintetében eddig törvények nélkül, sőt a törvények ellenére egy bizonyos irányú jog fejlődött ki, mely az alkotmányosság elvét vitte a műhelyekbe s gyárakba. Ez elvek még sok helyt vitásak, nagy részben ingadozók, a mint még az állami alkotmányosság elvei is ; ennélfogva a törvényeknek nincs még mit megrög- zíteniök. Ezt a körülményt kevés kivételtől eltekintve belátták a külföldön, s ezért Európában csak Genf kantonban s Németalföldön vannak a collectiv szerződésekre vonatkozó jogelvek. Ausztriában a kézműipar, illetőleg ipartestületekre nézve szabályozza a collectiv szerződéseket törvény. Ezenkívül az ausztráliai és ujzélandi jog szabályozza a collectiv szerződéseket. Felmerül tehát a kérdés, hogy miért kell épen nekünk olyan hirtelen követni a távoli példát? Csak nem azért, mert a kormány abban a véleményben van, hogy most olyan a parlament, mely mindent megszavaz? Ez idő szerint még általában a szocziális jogra bízzák a collectiv szerződés anyagának szabályozását, nincs ok, hogy ettől egyelőre eltérjünk. Kell, hogy e jog kialakuljon. Igaz, hogy a jog még nem jog a szó azon jelentésében, mely alatt a törvényi jogot jelezzük, de azéit mégis jog, mert már alkalmazásban is van. S nézzük csak a collectiv szerződéseket közelebbről. Vájjon a collectiv szerződések érvényességének elismerése ma nem ugyanazon az alapon áll-e, a melyet röviden szabad jognak lehetne nevezni? Vájjon hol volt eddig az a törvény, a mely lehetővé tette, hogy a collectiv szerződések érvényességét valaki elismerje és mégis elismerték, mégis el kellett ismerni; az élet megkövetelte azt, hogy elismerjék, sőt tovább megyek, hogy elismerjék a biró240
