Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 38. kötet (292-296. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 38. (Budapest, 1909)
Szterényi József: Az új ipartörvény-tervezet jogi főkérdéseinek jogászegyleti tárgyalása. I. Füzet. A munkaviszony általános feltételeit szabályozó szerződés [294., 1909]
61 feltörekvését tapasztalhatjuk, a mely az eddigi alapfelfogással homlokegyenest ellentétben állván, a jogegyenlőség azon tanítását támadja meg, a mely azt mondja, hogy mindenkire nézve egyforma jogelveket alkalmazzunk. Nagyon sokan vagyunk már, a kik azt valljuk, hogy nem az egyforma jogelvek alkalmazása a jogegyenlőség, hanem a különböző jogelvek alkalmazása, csak az elvnek területe tekintetében vannak eltérések, a többség még csak a büntetőjogban fogadja el. A társadalom ma átmeneti állapotban van. A múlt alap intézményei még mind fenállanak ugyan, de igen sok jelenség arra enged következtetni, hogy ezt a fenállást veszély fenyegeti. Mint minden átmeneti időben, úgy ma is a jövő fejlődés eszközeit arra akarja sok maradi felhasználni, hogy a haladás leplében a reakcziót szolgálja. Nem gondolja meg, hogy az eszközök hátrányos oldalának bemutatásával a haladást nem lehet megakasztani, a mit elérhetni legfeljebb az, hogy a haladás tudatos hívei ez eszközöket biztosabban fogják használni a társadalmi haladás útján, vagy ha e fegyvereket mégis teljesen alkalmatlanná teszik a haladás ellenségei, akkor uj s jobb fegyvereket szereznek a haladás hívei. A történelemben ezerszer ismétlődött ez a jelenség, s az a körülmény, hogy a reakczió s a maradiság hívei a mai napig sem tudtak uj harczi módot kitalálni, azzal a reménynyel tölthet el mindnyájunkat, hogy az a kísérlet, melyet a collectiv szerződés jelentőségének, hasznának, czéljának, természetének kiforgatásával most megint terveznek, épen oly kevéssé fogja a haladás útját elvágni, mint a hogy a nyílt elnyomás azt el nem vághatta. A jog, mely a társadalom viszonyainak rendezője épen e rendeltetésénél fogva megrögzítő hatású. A rendezés természetével jár a mozdulás nehézkessége, innen van az, hogy a jog conserváló, maga pedig conservativ. Miután azonban a jog a társadalom terménye, ebből nő s alakul ki, s nem önmagában eleve létező, ennélfogva a társadalmi fejlődést nem is előzheti meg. E szerint tehát a jogszabályok megrögzítésének nem is szabad előbb megtörténnie, mint a mikor e fejlődés már befejezett. így történik ez mindig, mikor a fejlődést elő akarják mozdítani, akár a köz-, akár a magánjoga
