Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 38. kötet (292-296. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 38. (Budapest, 1909)
Szterényi József: Az új ipartörvény-tervezet jogi főkérdéseinek jogászegyleti tárgyalása. I. Füzet. A munkaviszony általános feltételeit szabályozó szerződés [294., 1909]
Dr. Ágoston Péter: T. Teljes-ülés! Azok után, a miket az igen tisztelt előttem szólott t. tagtárs úr elmondott, az általam elmondandók igen nagy részét elhagyhatom. Minthogy ő a kérdés gyakorlati részét tárgyalta, én az elmélettel fogok foglalkozni. Kétségkívül kevésbbé szórakoztató leszek, mint ő volt, mert az elméletnek épen az a természete, hogy mindig unalmas, míg a gyakorlat mindig szórakoztató. Előre is bocsánatot kérek tehát, ha túlságosan fárasztó leszek. A jogalkotást én akként fogom fel, hogy törvényeket akkor hozunk, a mikor egy bizonyos a gazdasági és termelési viszonyok teremtette állapot beállott, a mely állapot alkalmas, helyes és jó is arra, hogy a törvények által fixi- roztassék. Mert a törvény kétségtelenül mindig fixiroz egy bizonyos fejlődési fokot. A legelső kérdés tehát, midőn a collectiv szerződések törvényes szabályozásáról van szó, az, hogy elérkezett-e az az állapot a collectiv szerződések fejlődése terén, melyben a collectiv szerződés már fixirozható vagy sem? Mert ha elérkezett s fixirozni lehet, akkor ám fixirozzuk, de ha még ez az időpont nem érkezett el, akkor nagy hibát követne el a törvényhozás, ha a fejlődés kellős közepén máris neki állana és törvényt alkotnak a collectiv szerződésekről és ezáltal a jövő fejlődés útját egyszer s mindenkorra elvágná. Előre kell bocsátanom, hogy véleményem szerint a collectiv szerződés távolról sem olyan fix még, hogy alkalmas és érett volna arra, hogy törvényhozásilag szabályoztassék. Nem szabályozható pedig azért, mert a magánjogban is, abba pedig ez a kérdés nagyon élesen belevág, olyan irányzat 238
