Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 38. kötet (292-296. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 38. (Budapest, 1909)

Szterényi József: Az új ipartörvény-tervezet jogi főkérdéseinek jogászegyleti tárgyalása. I. Füzet. A munkaviszony általános feltételeit szabályozó szerződés [294., 1909]

52 beszélései, a melyek a munkások magasabb bérkövetelései ellen való védekezésre irányulnak, joghatályosak, mert hiszen az ipartörvény 162. §-a szerint csak az olyan munkaadói megegyezések hatálytalanok, a melyek a munkabér vagy a munkafeltételek leszorítására szólnak. Ezzel szemben a ter­vezet 541. §-a az ilyen összebeszéléseknek és egyezmények­nek, ha azok törvénybe, illetve törvényes szabályokba vagy a jó erkölcsökbe nem ütköznek, megadja a jogérvényességet. Azt adta elő az államtitkár úr ő Excellentiája, hogy ez a munkásság érdekében való nagy dolog és előfeltétele a col- lectiv szerződésnek. Yagyok bátor mind a két állítást kétségbe vonni. Először is a helyzet az, hogy erre a jogérvényességre a collectiv szerződés megkötése, vagy a collectiv szerződés hatékonysága avagy a collectiv szerződésnek akár törvényes szabályozása szempontjából is semmiféle szükség nincs. Ezek az összebeszélések vagy mondjuk a munkásságnak — mert hiszen főkép azok praktikusak — ezen összebeszélései ma hatálytalanok, jogérvénytelenek és ennek daczára létrejön­nek collectiv szerződések, betartatnak, fennállanak igen szé­pen és igen pontosan. A praxis szerint tehát semmiképen nem szükséges, hogy ezen megegyezések jogérvényesek legye­nek. De nemcsak, hogy nem szükséges ez, hanem a valóság az, hogy ha ez az 541. §., a melyet a munkásság rengeteg vivmányának tekintenek, törvényerőre emelkednék, ennek csak egy consequentiája lenne, az, hogy a collectiv szerződé­sek száma kevesbednék és ezzel együtt az olykor amúgy is elmérgesedő munkás és munkaadói közti viszony még mérgesebbé lenne. Vagyok bátor a dolgot demonstrálni. Ma a munkaadók­nak efféle összebeszélései jogérvénynyel nem bírnak. Ennek daczára az utolsó években keletkezett egész sereg úgyneve­zett «kutyaszövetségi), a mely tudta a módját annak, hogy a kereskedelmi törvény 162. §-át megkerülje. Igaz, hogy jogérvénytelenek az ilyen megegyezések, de beleburkolták a különböző kötbéreket, a melyek terhe alatt a munkaadók a munkásság ellen ilyen és amolyan eljárásra kötelezték magu­kat, váltókba, ilyen és amolyan formákba és minthogy alap­230

Next

/
Thumbnails
Contents