Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 38. kötet (292-296. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 38. (Budapest, 1909)
Szterényi József: Az új ipartörvény-tervezet jogi főkérdéseinek jogászegyleti tárgyalása. I. Füzet. A munkaviszony általános feltételeit szabályozó szerződés [294., 1909]
53 szabályaik flagrans megsértésével és a kormány elnézésével ezen különböző álügyletek sikerültek nekik, ennek folytán két vagy három éve a kisiparban valóságos anarchia állott be a munkálkodás terén. Ha ez az 541. §. így törvényerőre emelkedik; ha még hunczutságokat sem kell elkövetni a kötbér kicsikarása végett, hanem az 541. §. egybevetve a 703. §-sal, egyenesen és nyíltan megadná ezeknek a kutyaszövetségeknek a módot arra, hogy renitens tagjaik ellen kötbéreket és tudja Isten miket hajtsanak be, nem ravasz- kodva és koczkáztatott módon, hanem nyíltan a világ szeme előtt s egyenesen megmondva a bírónak, hogy miről van szó: akkor ez arra fog vezetni, hogy az iparnak ezen része, a mely épen azért, mert kisipar, korlátolt és reactionarius, mint minden osztály, a mely kihalásra van kárhoztatva: akkor mondom, az iparnak ez a része annál erősebben fogja majd a maga üdvösségét nem a collectiv szerződésekben, a békében keresni, hanem ilyen kutyaszövetségi összeállások- ban és a dolgok vége az lesz, hogy nem a collectiv szerződések kötését mozdította elő a tervezet az 541. §. megalkotásával, hanem ellenkezőleg a háborút, az anarchiát fogja még nagyobbá és teljesebbé tenni. Végeredményében tehát az 541. §. a collectiv szerződések ellen tör. Nem is akarom az urak figyelmét felhívni arra az igen csodálatos egyformaságra, a mely ezen 541. §-ban le van fektetve. Az 541. §. magyarul annyit jelent, hogy — Fekete barátom jelen lévén, malmokról szólok, — a Viktoria malom összeállhat bizonyos ilyen munkásügyi czélra az ő többi malomtársaival alkalmi egyesülésbe és ezen czélok megvalósítását ötezer korona kötbérhez kötheti, ezt megteheti a Viktoria malom és ugyanezt megteheti Kiss Mihály, Nagy Péter és nem tudom melyik napszámos is. A tervezet egyféleként tárgyalja a munkaadót és a munkást is, mindenik- nek megadja a jogot, hogy kötbérhez köthesse az efféle ösz- szebeszéléseket, de nyilvánvaló, hogy az egyik oldalon a kötbér kikötése igenis ér valamit, ott képes vagyok azzal elérni valamit, a másik oldalon pedig merőben értéktelen dolog, a melylyel elérni semmit a világon nem lehet, mert hiszen a kötbér be nem hajtható. i3l
