Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 38. kötet (292-296. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 38. (Budapest, 1909)
Szterényi József: Az új ipartörvény-tervezet jogi főkérdéseinek jogászegyleti tárgyalása. I. Füzet. A munkaviszony általános feltételeit szabályozó szerződés [294., 1909]
39 szerződésben maguk létesíthetnek saját tetszésök szerint választott bíróságot, és a megalakítás és összeállítás teljesen rájuk bizatik. A leghelytelenebb a polgári perrendtartás szabályai szerint alakított választott bíróság. Nagyon jól tudjuk, hogy a perrendtartás értelmében alakított választott bíróságaink eljárása milyen hosszadalmas és nehézkes. Talán az egyetlen ország vagyunk Európában, a melyben a választott bírósági eljárást a lehető legritkább esetekben használják fel és leginkább olyan kérdésekben, a hol nem annyira anyagi vitákról, mint inkább erkölcsi kérdésekről van szó; vagyis oly esetekben, a melyekben arról van szó, hogy öt ember ítéljen valamelyik fél magatartása felett, a mely magatartásból anyagi kérdések is felmerültek. A kollektiv szerződéseknél a bíráskodásban a legnagyobb szabadság biztosítandó. E tekintetben legyen szabad utalnom saját praxisomból az általam létesített nehány szerződésnek a vitás kérdések elintézésére vonatkozó módjára. A Magyar Fővárosi Malomegyesület és a malmokban alkalmazott munkások különböző szakmáinak szakszervezetei közt mintegy másfél éve kötött kollektiv szerződések* min- denike egybehangzón akként intézkedik a vitás kérdések dolgában, hogy a munkáltató és a munkás közt felmerülő fegyelmi és egyéb, az alkalmazási viszonyra vonatkozó oly kérdésekben, melyeknél az elintézés helyességét valamelyik fél kétségbe vonja, egyoldalúlag sem a munkaadó, sem munkássága, sem a két szerződő egyesület külön-kiilön nem dönthetnek. Az ily ügyeket első sorban a két szerződő egyesület elnökei és titkárai együttesen békésen intézik el és ha a békés elintézés lehetséges nem volna, választott bíróság dönt, melybe esetenként a két egyesület három-három tagot választ. E hattagú választott bíróság döntése végleges és mind a két félre nézve feltétlenül kötelező. A választott bíróság határozata hozatalánál kötve van a szerződéses megállapodásokhoz és az illető malom nmnkarendjéhez. A tárgyalásokon az érdekelt feleken kívül ezeknek két-két meghatalmazottja lehet jelen, L. a függeléket a 160. lapon. 217
