Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 38. kötet (292-296. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 38. (Budapest, 1909)

Szterényi József: Az új ipartörvény-tervezet jogi főkérdéseinek jogászegyleti tárgyalása. I. Füzet. A munkaviszony általános feltételeit szabályozó szerződés [294., 1909]

33 szervezetek köthessék meg a szerződést, szükséges volna a 695. §. megváltoztatása. A 724. §., a mely az egyesület hatósági feloszlatásáról szól, kimondja, hogy az egyesületet feloszlathatja az illetékes hatóság, ha a tagok száma állandóan húsznál kevesebb, tehát ismét ugyanaz az állapot áll fenn, a melyet most említettem, úgy hogy ez az intézkedés a megváltoztatandó 695. §-szal volna összhangba hozható. Az az intézkedés, mely szerint az egyesület hatóságilag feloszlatható, ha a tagok száma az ön- kormányzati szervek alapszabályszerű megalakítására elég­telen és az egyesület alapszabályait megfelelően módosítani elmulasztja, szintén átalakítandó volna olykép, hogy ebben az esetben a hatóság határozza meg, hogy hogyan kormá- nyoztassék az egyesület, mert természetes, hogy a tisztviselői karnak meg kell lennie, de lehet az nemcsak önkormányzati úton alakított tisztikar is. A többi része a szövegnek meg­maradhat. Minthogy azonban a tervezet nem szabályozza, hogy a tagoknak mikor szabad az egyesületből kilépniük és mikor szabad nekik maguknak feloszlatniok az egyesületet, — azt az alapszabályok határozzák meg — nagyon labilis alapra lehet állítani úgy a munkáltató, mint a munkásság részéről a koaliczió fennállását, mert úgy a munkásság, valamint a munkáltatók is egyszerűen feloszlathatják az egyesületet. Erre vonatkozólag az ausztráliai törvény, a melyet kénytelen va­gyok újból idézni, szintén megállapítja, hogy egy bizonyos határidőn belül az egyesületből kilépni nem szabad. Dr. Barna Ignácz: Itt is megvan ! Dr. Fekete Ignácz: Nincs megállapítva! Hürom évig terjed a tagsági kötelezettség, de a tag kiléphet bármikor; csakis anyagi kötelezettsége van meg és az egyesület tagjai­nak szerződésszerű és törvényes következettségei nem szűn­nek meg a 725. §. első bekezdése szerint. Úgy hogy a tör­vénytervezetnek e részben csakugyan intézkednie kellene. A mi a tervezetnek a kollektiv szerződésre vonatkozó intézkedéseit illeti, azok többé-kevésbbó a gyakorlati életből és a hazai viszonyokból vannak merítve és igyekeznek tör- 294 211 3

Next

/
Thumbnails
Contents