Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 38. kötet (292-296. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 38. (Budapest, 1909)
Szterényi József: Az új ipartörvény-tervezet jogi főkérdéseinek jogászegyleti tárgyalása. I. Füzet. A munkaviszony általános feltételeit szabályozó szerződés [294., 1909]
megkárosodásával volna kénytelen esetleg az egyesületből kiválni. Nem méltányos azonban, hogy a kilépő tagok befizetéseiből gyűlt vagyon esetleg egy törpe minoritásnak váljék előnyére, azoknak t. i. a kik az egyesületben bent maradnak. De veszélyeztetve is van így mindig az egyesületnek fennállása, mert így a vezetőségnek egy esetleg jóhiszemű ballépése folytán az egyesület a felbomlás örvényébe kerülhet. Ki van zárva ez a veszély és mérveiben mindenesetre csökken az egyesületi tagok kiválásával járó károsodás, ha a tervezet álláspontjának megfelelően biztosítékot teremtünk arra nézve, hogy az egyesületi tagok csak figyelemre méltó arányszámának kívánságára köttessék meg, vagy mondassák fel a szerződés. Az egyesületi életet érinti és csak az egyesületek által kötött kollektív szerződésekre vonatkozik a tervezet 715-ik §-a. Volt szerencsém már említeni, hogy a kollektiv szerződésből származó jogviszonyokat, bár sok tekintetben egyszerűsíti, másrészt azonban bizonyos szempontból komplikálja az, ha egyesület köti meg a szerződést. Felmerül itt ugyanis az elméletben is sokat vitatott, az adott esetben pedig gyakran csak igen jelentékeny nehézségekkel eldönthető az a kérdés, hogy vájjon az egyesület saját nevében vagy tagjai képviseletében vagy mind e két minőségben szerződik-e. Ha ugyanis az egyesület saját nevében szerződik, akkor a szerződés csak magát az egyesületet, az egyes tagokat ellenben, mint a szerződéstől távol álló személyeket, nem kötelezi. Ebben az esetben a másik félnek az egyesületi tagokkal szemben nem volna semmiféle jogigénye, az csak az egyesület ellen fordulhatna és legfölebb ez vonhatná, nem ugyan a kollektiv, hanem az egyesületi szerződésből kifolyólag, szerződésellenes magatartást tanúsító tagjait felelősségre. Viszont azonban az egyesületi tagok sem léphetnének fel saját személyükben a másik fél ellen és így, ha ez az egyéni munkaviszonynak feltételeit a kollektiv szerződéssel ellenkezően állapítaná meg, az actorátus az egyesületi tagot nem és csak magát az egyesületet illethetné meg. Másképen alakul a helyzet, ha szerződő félként maguk az egyesületi tagok jelentkeznek és az egyesület csak mint 21 199
