Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 38. kötet (292-296. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 38. (Budapest, 1909)

Szterényi József: Az új ipartörvény-tervezet jogi főkérdéseinek jogászegyleti tárgyalása. I. Füzet. A munkaviszony általános feltételeit szabályozó szerződés [294., 1909]

22

azoknak képviselője jár el. Ilyen esetben az egyesületi tag csak saját személyében léphetne föl a szerződésszegő másik féllel szemben — a minek pedig, mint tudjuk meg vannak nagy akadályai —, illetőleg csak a szerződésszegő egyesületi taggal szemben lehetne eljárni — a minek viszont gyakran nem lehet eredménye —, az egyesület pedig, melynek lét- czélja épen tagjai érdekeinek érvényesítése, másfelől pedig tagjai magatartásának az irányítása, a kollektiv szerződés alapján támasztható követelések tekintetében teljesen passiv, közömbös szerepre utaltatnék.

Bár a gyakorlatban megtörténhetik, hogy a felek közös egyetértéssel czélzatosan épen az iménti megoldási módozatok valamelyikét választják, a mint tényleg lehetnek és vannak is a kollektív szerződéseknek oly rendelkezései, melyeknek betartásáért a tagokat felelőssé tenni egyáltalán nem és csak magát az egyesületet lehet, vagy melyek teljesítése nem az egyes tagoknak, hanem azok összességének, magának az egyesületnek igértetett, minők például a kollektiv szerződésből felmerülő viszályok eldöntésére hivatott választott bíróság megalakításában való részvétel, vagy egy közös munkaközvetítő intézet létesítése stb; valamint lehetnek és vannak oly rendelkezései is, melyek viszont csak az egyéni munkaszerződéssel kapcsolatban érvényesíthetők vagy szeghetők meg, minők például általában a bérre, a munkaidőre stb. vonatkozó rendelkezések: általában mégis azt látjuk, hogy sem a tagok, sem az egyesületek kizárólagos jogosultsága és kötelezettsége a kollektív szerződés czéljának és lényegének meg nem felel. A tervezet a dolog természetének megfelelően azon az állásponton van, hogy az egyesület, mint a tagok érdekeinek hivatott képviselője, magatartásuknak a munkaügyben hivatott irányítója azokkal, vagyis a tagokkal, a kollektiv szerződés rendelkezései tekintetében, egy- képen érdekelve van, tekintet nélkül arra, hogy a szerződést saját nevében vagy tagjai képviseletében kötötte-e meg, a szerződésből folyó jogokat és kötelezettségeket tehát az egyesület és tagjai közt ennek megfelelően osztja meg. Megosztja pedig a 715. §. szerint a következőképen:

«Ha a munka általános feltételei iránt kötött szerződés200