Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 38. kötet (292-296. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 38. (Budapest, 1909)
Szterényi József: Az új ipartörvény-tervezet jogi főkérdéseinek jogászegyleti tárgyalása. I. Füzet. A munkaviszony általános feltételeit szabályozó szerződés [294., 1909]
20 ellentétes álláspont közt kellett választani. Ez álláspontok egyike szerint az egyesületnek közérdeket nem érintő és így alapszabályaiban megoldandó belügye az,- hogy a tagjait kötelező szerződés megkötésének vagy felmondásának elhatározását választmányára vagy közgyűlésére vagy esetleg épen e czélra szolgáló valamely más szervére bizza-e, és a mennyiben közgyűlésére bizza, a határozat jogérvényességéhez a tagok milyen arányú hozzájárulását kívánja meg. A kérdés ily megoldását ki kellene egészíteni természetesen a törvénybe felveendő oly rendelkezéssel, mely szerint azok az egyesületi tagok, kik a szerződés megkötését vagy felmondását magukra nézve nem óhajtják, e czélra a törvényben megállapítandó határidőn belül hozzájárulásuk megtagadásának világos kifejezése mellett az egyesületből kiválhassanak. Kétségtelen, hogy ez a megoldás az egyesülési szabadság és az egyesületek szabadsága ideáljának jobban megfelelne. Ezzel szemben azonban a tervezet épen az egyesületek és az egyesületi tagok érdekében vélt eljárni már ismertetett idevonatkozó rendelkezéseinek megállapításánál. A tervezet ugyanis, bár kifejezetten nem intézkedik e tekintetben —- a mi talán hiba is és a mit nézetem szerint pótolni is kellene — de nem zárja ki, a mint szabad egyesületekről lévén itt szó, nem is zárhatja ki azt, hogy a szerződés megkötéséhez hozzá nem járuló tagok az egyesületből kiváljanak. Kétségtelen azonban, hogy a kiválás a kilépő tagokra, a kik esetleg éveken keresztül teljesítettek már az egyesület czél- jaira befizetéseket abban a reményben, hogy egyszer annak előnyeit is élvezhetik, igen súlyos hátrányokkal járhat. Az egyesületi tag ilyen esetben azelőtt a dilemma előtt áll, hogy vagy kénytelen kiválásával befizetéseinek várható gyümölcseiről végkép lemondani, vagy a mennyiben ezekhez ragaszkodik, kénytelen érdekeivel ellentétesnek ismert vagy vélt kollektiv szerződést magára nézve kötelezőnek elismerni. Ha már most a tervezet az előbbi alternatívát választja, megtörténhetik az, hogy az egyesületi tagok többsége, talán épen túlnyomó többsége, ellenzi azt a kollektiv szerződést, melyet az annak megkötésére bár alapszabályilag felhatalmazott választmány rá oktrojálni kíván és vagyoni érdekeinek súlyos 198
