Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 38. kötet (292-296. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 38. (Budapest, 1909)
Szterényi József: Az új ipartörvény-tervezet jogi főkérdéseinek jogászegyleti tárgyalása. I. Füzet. A munkaviszony általános feltételeit szabályozó szerződés [294., 1909]
17 ben abszolút hatályt tulajdonít, azoknak automatikus érvényesülést biztosít. A tervezetet e részben is a kollektiv szerződés lényegéből, gazdasági és jogi czéljaiból vont következtetések vezetik. A gazdasági és az ehhez fűződő jogi czél ugyanis az, hogy az egyéni munkaszerződések a kollektív szerződés érvényessége alatt egységes feltételek mellett köttessenek ; ez a czél pedig a kollektiv szerződés által csak úgy érhető el, ha az egységes feltételekkel ellenkező külön megállapodások szerződésszegésnek minősülnek. Helyesen utalnak a kollektiv szerződés kérdésének legkiválóbb irodalmi művelői arra, hogy azokat a súlyos küzdelmeket a kollektiv szerződés létrejötte körül a felek nem azért folytatják, hogy oly szerződést kapjanak, a melytől a hozzájuk tartozó egyes személyek, bár kölcsönös egyetértésben is, a többinek esetleg súlyos kárára bármikor eltérhessenek. Ellenkezőleg, a felek szándéka szerint a kollektiv szerződés lényegéhez tartozik az, hogy mikor a hatálya alá tartozó személyek egyéni munka- viszonyaik tekintetében szerződnek, azokban a kérdésekben, melyekben akaratukat már a kollektiv szerződés által lekötötték, azt egyéni munkaszerződésük utján már egyáltalán ne érvényesíthessék. Jellemző különben, hogy a genfi és osztrák törvényi rendelkezések kivételével a kollektiv szerződések abszolút joghatályát az egyéni munkaszerződéssel szemben mindenhol úgy a törvényhozások, mint a törvényhozási előmunkálatok valamint á judikatura is — ha csak a kollektiv szerződéseknek egyáltalán joghatályt tulajdonítanak— elismerik. A két említett kivétel közül azonban Genfnek példája egyáltalán nem bizonyít az általánosan elismert elv helyessége ellen, mert Genfnek, mint Sváj ez egyik kantonjának nem is áll módjában, hogy a szövetség hatáskörébe tartozó általános kötelmi jogi törvényhozásnak derogáló valamely kötelmi jogi szabályt állapítson meg. De nem szolgálhat irányadóul az osztrák példa sem és pedig azért, mert a kollektív szerződések ott csak a kézműipar, illetőleg az ipartestületek számára létesülnek törvényi szabályozásban; miután pedig az ipartestületek ott kényszertestületek, melyekből a tagoknak kiválni az esetben sem lehet, ha a kétharmad majoritással elhatározott kollektiv szerződéshez a maguk részé294 2 195
