Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 38. kötet (292-296. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 38. (Budapest, 1909)
Szterényi József: Az új ipartörvény-tervezet jogi főkérdéseinek jogászegyleti tárgyalása. I. Füzet. A munkaviszony általános feltételeit szabályozó szerződés [294., 1909]
10 ipartörvény 152. §-ának hatályon kívül helyezése, illetőleg a törvénybe nem ütköző czélt követő koalicziók jogi hatályának elismerése, sarkköve a kollektiv szerződések jogi rendezésének; kétségtelen azonban, hogy a koaliczió joghatályának el nem ismerése még abban az enyhébb formában is, melyben az a mi mai törvényünkben jelentkezik, alkalmas a kollektív szerződések joghatályának megbénítására, nevezetesen az által, hogy az esetre, ha az egyik fél a kollektív szerződést megszegi, a másik félnek azt a jogát, hogy az a szerződéstől elálljon, a mi leggyakrabban pedig épen a munka beszüntetésében vagy a munkások kizárásában jelentkezik, érvényesülésében megbénítja. Épen ezért a tervezet 541. §-a kimondja, hogy: «az e törvény rendelkezései alá tartozó munkaadók vagy alkalmazottak között kedvezőbb munkafeltételek megállapítása vagy a munkaadóknak vagy az alkalmazottaknak valaminek tűrésére vagy elfogadására való rábírása, az alkalmazottak félfogadásánál vagy a munkavállalásnál, úgyszintén a munkaviszony feltételeinek megállapításánál egyetértőleg való eljárás végett kötött megállapodások és egyezmények, ha azok a törvénybe, illetve a törvényes szabályokba vagy a jó erkölcsökbe nem ütköznek, jogérvényesek.» Miután így a tervezet egyfelől a két fél között kötött szerződésnek, a tulajdonképeni kollektiv szerződésnek, másfelől pedig az egyes félhez tartozó szerződő-társak egymás- közötti jogviszonyának jogi hatályát elismeri, ezzel a kollektiv szerződést egy minden oldalról biztosított jogintézménynyé emeli, és pedig nemcsak arra az esetre, ha szerződő félként szervezet, hanem arra is, ha ilyen gyanánt az egy-egy félhez tartozó szerződő társaknak csupán ad hoc, épen csak a kollektiv szerződés szempontjából létesült laza koalicziója szerepel. Természetes, hogy a kollektiv szerződés jogi hatályosságát és azt, hogy gazdasági czéljának is megfeleljen, sokkal inkább biztosítja az érdekelt személyeknek laza koalicziójánál azok jogi személyiséget alkotó szervezete. E tény nem zárja ki, nem is zárhatja ki azonban azt, hogy a jogképes egyesületekbe nem tömörült személyeknek is meg ne adassék a kollektiv szerződés megkötésének joga, és pedig annyival kevésbbé, mert hiszen a munkaügyi viszályt követő békét nem mindig 188
