Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 38. kötet (292-296. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 38. (Budapest, 1909)
Szterényi József: Az új ipartörvény-tervezet jogi főkérdéseinek jogászegyleti tárgyalása. I. Füzet. A munkaviszony általános feltételeit szabályozó szerződés [294., 1909]
11 szervezetek, hanem gyakran egyes üzemek, egyes helységek, vagy kerületek, esetleg egyáltalán nem szervezett vagy különböző szervezetekbe tömörített munkaadói és munkássága kötik meg. Azt, hogy mik legyenek a nem-szervezett személyek által kötött kollektiv szerződésnek jogi következményei, a tervezet nem állapítja még. Ennek megállapítását magának a szerződésnek, a mennyiben pedig a szerződés e tekintetben hézagos, a magánjog általános szabályainak tartja fenn. A szerződőtársak egymásközti jogviszonya tekintetében nevezetesen ily esetben a magánjogi társasági szerződésre vonatkozó rendelkezések alkalmazhatók. Lehetővé teszi pedig ezt egyrészt az a körülmény, hogy a franczia code civile álláspontjától eltérően, mely ugyanis társasági szerződés czéljául csak valamely várható nyereség felosztását ismeri el, a német polgári törvénykönyv példáját követő és a mi polgári törvényünk tervezetében is megnyilvánuló hazai jogfelfogás a társasági szerződést bármely közös czél megvalósítására megengedi; másrészt pedig az, hogy a társasági szerződésre vonatkozó magánjogi szabályaink úgyszólván összességükben dispositiv természetűek és így, a mennyiben a társasági szerződésre vonatkozólag az általános magánjogban megállapított jogszabályok a kollektiv szerződést megkötő szerződőtársak egymásközti jogviszonyaira esetleg nem volnának alkalmazhatók, módjukban áll az ily szabályokat szerződési megállapodásokkal helyettesíteni. Szerződési megállapodás hiányában ugyancsak az általános magánjogi szabályok alapján állapíthatók meg a kollektiv szerződést megkötő szerződő felek egymásközti viszonyának jogi következményei is, és pedig nézetem szerint ama jogszabályok alapján, melyek több adósnak, illetőleg több hitelezőnek osztható szolgáltatásra irányuló kötelezettségei, illetőleg jogai tekintetében vannak megállapítva. Feltétel természetesen az, hogy a kollektiv szerződés által jogosított, illetőleg kötelezett személyek tekintetében kétség ne forogjon fenn, mert nézetem szerint úgy áll a dolog, hogy ha bizonytalan személyek nevében köttetik meg a szerződés, annak jogi hatálya nem és legfölebb csak oly erkölcsi hatálya lehet, a minőt a kollektív szerződéseknek például Angliában általában tulajdonítanak. 189
