Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 38. kötet (292-296. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 38. (Budapest, 1909)
Szterényi József: Az új ipartörvény-tervezet jogi főkérdéseinek jogászegyleti tárgyalása. I. Füzet. A munkaviszony általános feltételeit szabályozó szerződés [294., 1909]
9 méltó is, az ott meglevő feltételekkel nem rendelkező államok előtt irányadóul e tekintetben nem szolgálhat. A kollektiv szerződések erkölcsi kötelező erejének ugyanis Angliában mindkét oldalon, vagyis úgy a munkaadók, mint az alkalmazottak részén, hatalmas szervezetek adnak súlyt és ennek daczára, mint ismeretes, az 1906-ik évben e kérdés tanulmányozására kiküldött parlamenti bizottság is már azt javasolta a törvényhozásnak, hogy oly kollektiv szerződéseknek, melyek tekintetében a felek azt a szerződés szerint maguk kívánják, igen is meg kell adni a magánjogi hatályt, vagyis annak betartásáért felelőssé kell tenni a feleket. Hogy pedig ez a fölfogás, melyet az idevonatkozó angol tudományos irodalom legkiválóbb képviselői is magukévá tesznek, eddig még nem érvényesült, az mint ismeretes, csak a munkásszakszervezetek ellenkezésének tulajdonítható, melyek ugyanis jogi felelősségük megállapítása által munkaügyi politikájuk teljes szabadságában feszélyeztetnének. Megállapítván tehát a kollektív szerződések magánjogi hatályát, a tervezetnek gondoskodnia kell arról, hogy a szerződés kötelező erejét, kötelező erejének érvényesíthetését minél sikeresebben biztosítsa. Az első lépésnek e végből oda kell irányulnia, hogy a koalicziókat, melyeket a mi ipartörvényünk nem tilt ugyan, azonban, a mennyiben azok munkabeszüntetésre, vagy munkáskizárásra irányulnak, jogvédelemben nem részesít, hogy ezeket a koalicziókat, vagy mint azokat jelenlegi ipartörvényünk 162-ik §-ában nevezi: összebeszéléseket, joghatálylyal ruházza fel. A koalicziókra vonatkozó az a rendelkezés, melyet a mi jelenlegi ipartörvényünk 162. §-a tartalmaz, a szóban levő kérdés szempontjából korántsem oly veszélyes ugyan, mint a német ipartörvénynek idevonatkozó 152. §-a, mely a koalicziókat általában és pedig nem csak az összebeszéléseket, hanem az egyesüléseket is megfosztja jogi hatályuktól, ha czéljuk kedvezőbb bér- vagy munkafeltételek kieszközlése és pedig még ha nem is munkabeszüntetés vagy munkáskizárás utján akarják azt elérni. Könnyen érthető tehát, hogy a kollektiv szerződésekkel foglalkozó német tudományos irodalomban egyhangú postulátumként jelentkezik az a tétel, hogy az ottani 187
