Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 38. kötet (292-296. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 38. (Budapest, 1909)
Szterényi József: Az új ipartörvény-tervezet jogi főkérdéseinek jogászegyleti tárgyalása. I. Füzet. A munkaviszony általános feltételeit szabályozó szerződés [294., 1909]
6 Magyarországon sem ismeretlen a kollektiv szerződések, intézménye. Egyáltalán nem mondható tehát, hogy egy nálunk ismeretlen jogi intézmény szabályait állapítja meg az ipartörvény tervezete. Kimerítő statisztikai adatok, sajnos, nem állnak e tekintetben rendelkezésre, mert a kollektív szerződések, különösen ha békés utón jönnek létre, a mire nem egy példánk van, az érdekeltek körén túl terjedő nyilvánosságra alig kerülnek. Számuk különben, tekintettel arra, hogy munkásaink szervezkedése sem régi, munkaadóink szervezkedése pedig, sajnos, épen csak egészen új keletű, egyelőre nem is lehet aránylag jelentékeny. De már az eddig megkötött szerződésekkel szerzett tapasztalatok is arra utalnak, hogy a kollektiv szerződéseknek jogi szabályozás nélkül hagyása, a szerződések sanctiójának egyedül az erkölcs sphserá- jába, illetőleg az érdekelteknek strájkon és kizáráson alapuló önsegélyére való utalása számos panaszra ad okot és leg- fölebb csak egynémely iparágban biztosítja a munkának ideig-óráig zavaroktól ment állandóságát. A kollektív szerződés létrejöttére elég kedvezőtlen mai körülményeink közt valósággal meglepő tehát, hogy ipari életünkben azokkal mégis elég sűrűn találkozunk. Hiszen hogy csak a fővárosi iparra szorítkozzam, tudtommal kollektiv szerződések szabályozzák ma itt a munka általános feltételeit a szűcs-, czipész-, szabó-, kárpitos-, fuvaros-, hús-, kávé-, könyvkötő-, doboz- készítő-, szobafestő-, szíjgyártó- és nyergesiparban, a gyáriparban pedig a malomiparban. A keztyűsiparban tudtommal az egész országra kiterjedő kollektív szerződés van érvényben, mig a vasiparban csak az 1907-ik évben békés utón létrejött kollektiv szerződések száma 28-ra tehető. Érdekes, hogy tudomásom szerint már bíróságainknak is volt alkalma foglalkozni a kollektiv szerződésből, mint ilyenből felmerülő jogvitával. A hozott ítéletekkel, részletesebben itt nem foglalkozhatom, csak annyit jegyzek meg; hogy bizonyára szimptomatikus jelentőségű és a kollektív szerződések teljes jogi szabályozatlanságára vezethető vissza az, hogy az ítélkező bíróságok a kollektiv szerződés lényege és az abból felmerülő jogi következmények tekintetében egymásétól egészen eltérő álláspontra helyezkedtek. 184
