Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 38. kötet (292-296. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 38. (Budapest, 1909)
Szterényi József: Az új ipartörvény-tervezet jogi főkérdéseinek jogászegyleti tárgyalása. I. Füzet. A munkaviszony általános feltételeit szabályozó szerződés [294., 1909]
5 strájkolók száma 1906-ban az idevonatkozó 1899-iki számoknak majdnem háromszorosára emelkedett, a mennyiben 1899-ben 1288 strájk volt 99,338 strájkolóval, míg 1906-ban 3328 strájk 272,218 strájkolóval. Mindazonáltal Németországban is rohamosan terjednek a kollektiv szerződések és kezdenek már behatolni a nagyiparnak oly ágaiba is, melyek azelőtt a legvisszautasítóbban viselkedtek a munkaviszony ily rendezésével szemben. így a már említett vas- és gépnagyipar is megbarátkozott ezekkel. A németbirodalmi statisztikai hivatal 1906-ban három- kötetes munkában számolt be a Németbirodalomban létező tarifaszerződésekről gyűjtött adatairól. E szerint a tarifa- szerződéseknek száma Németországban már akkor 3—4000-re volt tehető, míg 10 évvel azelőtt, mint ez a hivatalos kiadvány mondja, a tarifaszerződés fogalma is alig volt még ott ismeretes. Szakértők számításai szerint számuk ma már az 5000-et is túlhaladja. A statisztikai hivatal által feldolgozott 1577 tarifaszerződés közül öt és pedig túlnyomóan a sokszorosító ipar körében, generális, vagyis az egész birodalomra kiterjedő tarifaszerződés volt, a fejlődés további irányára pedig jellemző, hogy számos iparágban, ha nem is érvényesül egységes birodalmi, úgynevezett nationaltarif, a munkaadók törekvése odairányul, hogy a szűkebb körre terjedő, úgynevezett disztrikt tarifák is mind egyidőben járjanak le. Gyorsan terjednek a tarifaszerződések Ausztriában is és pedig úgy a gyáriparban, nevezetesen a gép-, villamossági, sörfőző- és festő-iparban, mint a kézműiparban is. Az 1906-ik évben például 448 kollektiv szerződést kötöttek Ausztriában, melyek közül 201 helyi, kerületi vagy országos szerződés volt. Franczia- és Olaszországokban, továbbá Németalföldön az idevonatkozó irodalom és judikatura tanúsága szerint szintén az ipari élet mindennapi jelenségei közé tartoznak a kollektiv szerződések. Dánia iparában úgyszólván teljesen a munkaadó és munkásszervezetek között kötött kollektiv szerződések állapítják meg a munka általános feltételeit, Svédországban való elterjedésére pedig jellemző, hogy csak az 1907-ik év első negyedében 134 tarifaszerződést kötöttek ott 515 munkaadó és 14,000 alkalmazott részvételével. 183
